• A világon egyedülálló tőzegmedrû tóval büszkélkedő Hévíz ékes példája annak, hogy csak közös felelősséggel tudjuk megőrizni természeti kincseinket, s továbbra is közösen kell tennünk azért, hogy Magyarország a vizek országra maradjon.  - Áder János mindezt a hévízi könyvtár épületében folytatott kerekasztal beszélgetésen hangsúlyozta, utalva arra a 26 évvel ezelőtti tüntetésre, mely a tavat a pusztulástól mentette meg.

A köztársasági elnök a hévízi beszélgetést megelőzően személyesen is megismerkedett a Hévízi-tó életét annak idején veszélybe sodró nyirádi bauxitbányával. A bauxit kitermelések egyik külszíni fejtésének helyszínét, a Darvas-tói bányát látogatta meg, innen érkezett Hévízre.

A bauxitbányászat és annak következményeit, a vízhozam, a vízminőség, a gyógyászat összefüggéseit, valamint a turizmus és a tó kapcsolatait taglaló kerekasztal-beszélgetésen részt vett Pap Gábor, Hévíz polgármestere, dr. Gyarmathy József, a hévízi gyógykórház volt főigazgatója, a 26 évvel ezelőtti tüntetés egyik szervezője, az akkor létrejövő tóvédő egyesület alapító tagja; Juhász Árpád geológus, valamint dr. Kvarda Attila, a hévízi kórház jelenlegi igazgatója.    

A köztársasági elnök felidézte, hogy 26 évvel ezelőtt "néhány bátor ember" kezdeményezte a hévízi tó megmentését, a nyirádi bauxitbányászat és az azzal járó karsztvíz szivattyúzás leállítását követelve. "Ha nem kapaszkodnak össze, politikai nézetkülönbségeket félretéve, ha nem tettek volna meg mindent azért, hogy a hévízi tó megmaradjon", akkor valószínûleg eltûnt volna a víz, megszûnt volna a gyógyforrás.
Évente egymillió ember veszi igénybe a tófürdőt, és a kórház mintegy 400 ezer járó és hatezer fekvő betegen segít a tó adottságaira épülő gyógyászattal - emelte ki.
 Az államfő kiemelte, hogy akkoriban teljes összefogás mutatkozott a tó megmentéséért, és az országos hírt jelentő megmozdulások még Nagy Imre újratemetése előtt, olyan időszakban történtek, amikor sok politikai kérdés még nyitott volt. A Németh-kormány azonban - vállalva a negatív következményeket is - döntött a bauxitbányászat leállításáról, ezzel pedig a tó megmentéséről.
Juhász Árpád részletesen beszámolt arról, hogy 30 év alatt a bauxitbányászat miatt mintegy 30 milliárd köbméter vizet szivattyúztak ki a Bakonyban, és emiatt a hegységben a karsztvíz szintje 60 métert csökkent. Ennek következménye volt a Lesence-patak forrásának, a tapolcai Malom-tónak, illetve a tapolcai tavasbarlangnak az elapadása.
A geológus arról is beszélt, hogy a világon egyedülálló, tőzegalapú hévízi tó forrását kettős vízrendszer táplálja: a felszínről a karsztkőzetbe beszivárgó és évezredek alatt melegedő víz, valamint a törésvonalak mentén a mélyből feltörő markáns meleg víz keveredése. A karsztvíz szintjének csökkenése okozta végül az 1980-as évekre a tó lehûlését, a feltörő vízmennyiség drasztikus csökkenését, illetve a tó vízszintjének 35 centiméteres süllyedését.
 Gyarmati József a veszélybe került tó érdekében történt összefogással kapcsolatban felidézte, hogy váratlan volt számukra is az a hatalmas publicitás, amelyet a tiltakozások kiváltottak. A bakonyi bauxitbányászat leállítása után pedig mintaszerûen tették rendbe az elhagyott bányaterületeket, és csupán néhány, az ivóvízellátást szolgáló kút maradt azóta is mûködésben, a hévízi tó így ismét magához tért.

Papp Gábor polgármester arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban szigorú szabályokat alkalmaztak a vízkivételek tekintetében, folyamatosan figyelemmel kísérik a víz utánpótlás alakulását, a víz-felhasználást, s az önkormányzat számára nem kérdés, hogy a turizmus profit orientált szempontjai és a környezeti fenntarthatóság „párbajában” a fenntarthatóság javára döntsenek. Az építkezések, induló beruházások, valamint a város környezeti gazdálkodása is ennek irányában mozdultak el egyértelmûen.

A beszélgetést követően a vendégek az ivókutat látogatták meg, ahol alkalmuk volt meg is kóstolni a világhírû gyógyvizet, majd rövid sétát követően a gyógyfürdő épületében a kórház monitoring rendszerével ismerkedtek meg. Az államfő ezután a tavat körülölelő szádfalat is megtekintette. Az elnöki program végén Áder János a sajtó képviselői előtt összefoglalta látogatását.  

Hangsúlyozta: mi az 1989 előtti évtizedekben történt, "az jó példája az emberi önhittségnek, nagyravágyásnak, a természettel szembeni alázat hiányának".

• Ha nem vesszük figyelembe a természet jelzéseit, akkor folyamatosan rossz döntéseket hozunk, és annak az árát nekünk kell megfizetnünk vagy a gyermekeinknek – mondta. - Igaz ez a vízbázis védelemre, a termálvizek és a vízminőség védelmére, illetve a szennyvízkezelésre is.

A látogatás zárkörû megbeszéléssel ért véget, melyen az államfő és a polgármester a tóval kapcsolatos további kérdésekről egyeztetett.

Nézze meg galériánkat!