Orlai Petrics Soma 10 festménye, valamint a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum könyvtára által őrzött lovas- és vadászjeleneteket ábrázoló metszetgyûjteményből való válogatás tekinthető meg a belvárosi múzeumban.

Orlai Petrich Soma 10 festményeit a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum kölcsönözte a hévízi múzeumnak.  A mûvész életéről és munkásságáról Ando György, a békéscsabai múzeum igazgatója és Gyarmati Gabriella, a vendég intézmény mûvészettörténésze beszélt a mûsoros megnyitó ünnepségen. Orlai Petrics Somát az első magyar akadémista mûvészként tarják számon, tanulmányainak egy részét unokatestvérével, Petőfi Sándorral, s jó barátjaként Jókai Mórral együtt folytatta, akik hatására írással is foglalkozott. Barabás Miklós ösztönzésére fordult a fes­tői pálya felé. Pesten Marastoni Jakab rajziskolájában tanult, majd a bécsi akadémián képezte magát, ahol Ferdinand Waldmüller volt a mestere. Munkáival a XIX. század máso­dik felének magyar mûvé­szetében olyan változást hozott, amely alapján a szemlélet, a gondolkodásmód és a megfogalmazás te­rén is joggal tekinthető meghatározónak. Ő rendez­te az első egyéni, gyûjteményes kiállítást Magyaror­szágon. Gazdag életmûvét mûfaji sokszínûség jellem­zi. Festett családi, baráti és reprezentációs célra kért portrékat, történelmi és irodalmi kompozíciókat, mind egyházi, mind az arisztokrácia köréből érkező megren­delések nyomán. Evangélikus vallású festőmûvészként a kiállításának megnyitására a reformáció 500 éves évfordulójáról megemlékező rendezvénysorozat záróeseményeként került sor.

A Festetics család jelentős metszetgyûjteményét őrző Helikon Kastélymúzeum vendégtárlatát pedig Pálinkás Róbert múzeumigazgató ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A kiállítás lovakat és lovas vadászjeleneteket ábrázoló képeket tár a közön­ség elé. Festetics II. Tasziló, a kastély 1883-1933. közötti ura, angol feleségének isme­retsége révén jelentős lovas kultúrát ho­nosított meg Keszthelyen s a ma­gyarországi lovasélet kialakulásában és fellendülésében is nagy szerepet töltött be. A fenékpusztai ménes lovai egész Euró­pa lóversenypályáin jegyzettek voltak. Ezeket idézi a tárlat, számos litográfia, rézkarc és rajz közt megtekinthető a híres Kincsem korabeli ábrázolása is.