- 1956 október 23-adika az a nap, melyről Magyarország a leghíresebb a világ előtt - nyitotta beszédét Manninger Jenő országgyûlési képviselő. 1956 megmutatta, hogy a szabadságért mindig vállalni kell a küzdelmet. Több volt, mint forradalom, egy mérce, mely mindnyájunkat kötelez. Az elkeseredettség és a hit ezreket vitt az utcára, akik ítéletet mondtak az akkori kormányra és a kommunizmusra - idézte fel a forradalom kiváltó okait az országgyûlési képviselő, aki párhuzamot vont a közelmúlt történéseivel is. - Az emberek egy olyan kormánnyal álltak szemben, melynek egyetlen szavát sem hitték el, s fellázadtak ellene. Így volt ez a 50. évfordulón, 2006-ban is, mikor kevésbé véresen, de hasonló szellemben zajlottak az események. Akkor is a tömegbe lövettek, ha nem is éles lőszerrel. Ma a forradalom budapesti helyszínein ismét kordonok nélkül ünnepelhetünk – hangsúlyozta Manninger Jenő. Kiemelte azt is, hogy feladatunk a megbocsátás, de nem felejthetjük, hogy ki volt a forradalmár és ki volt az elnyomó. Köszönjük mindazoknak, akik részt vettek a szabadságharcban, életüket adták a hazáért, s mindazoknak, akik ápolják hagyományait és átadják az utókornak – zárta szavait.
- A magyar népnek a XX. században csak rövid pillanatokra adatott meg, hogy szabadságban éljen, ez a forradalom azonban bevilágította a századot, mikor Magyarország erkölcsi és politikai példát mutatott a világnak. Felelős politikusaink valamennyien hitet tettek a demokrácia mellett és a forradalom felrázta a világot – minderre már Papp Gábor polgármester emlékeztette az egybegyûlteket. - Nem azoké az igazi erő, akik tankon érkeznek, hanem azoké, akikben van bártorság tiltakozni. Október 23-adika becsületet adott a magyar nemzetnek és azt tanulságot, hogy a magyar ember a hatalom hazugságait sokáig tûri, ám eljön az idő, amikor fellázad. Így volt 2006-ban is, az öszödi beszéd után. Most olyan úton járunk, melyen 56 hősei mennek elől. Ötvennégy év után meg kell ismételni Mindszenty József szavait „ a magyar szívekben szeretetre és összefogásra van szükség”. Olyan országot és várost kell teremteni, melyben nemcsak megszületni szép és meghalni kell, hanem ahol jó élni, mert mindannyian bízhatunk magunk és családunk boldogulásában, felemelkedésében. Ahol jó élni, mert nem kell hazudni – fogalmazta meg a polgármester.
A megemlékezés részeként a Bibó Gimnázim 11.a. osztályos diákjai irodalmi életképben elevenítették fel, hogy lett ellenség a barátból, s miként zúzott szét személyes sorsokat a történelem. Az ünnepség záróakkordjaként az emlékezők koszorút helyeztek el az ’56-os emlékmûnél és Nagy Imre néhai miniszterelnök mellszobránál.
(Forrás: Hévízi TV)
