. Mégis, mégis együtt tudtak haladni, egymás oldalán harcolni – ezekkel a gondolatokkal emlékezett az 1849. október 6-án Aradon kivégzett tábornokokra és a Pesten halálra ítélt első felelős miniszterünkre ma Papp Gábor, Hévíz polgármestere az aradi vértanúk gyásznapján.

Mint mondta: a katonákat hazájuk iráni elkötelezettségük, erős szabadságvágyuk, egy nép, egy nemzet függetlenségéért vívott küzdelmük tartotta össze mégis.

• Hitték erős hittel, akarták acélos akarattal, hogy az az anyanemzet, melyhez ők is tartoznak, valóban szabaddá válhat. Hogy az a törvénycsomag, alkotmányosságunk alapja, első alkotmányunk, amely 1848. áprilisában megszületett, örök érvényû lesz. Hiszen az az alkotmány, melyet 1848. április 11-én az akkori parlament elfogadott, egy nemzet akaratát tükrözte, egy nép nemes céljait foglalta össze és hirdette. Törvénybe iktatták többek között az önálló, felelős magyar kormány létrejöttét, a kiszélesített szavazati jogot, a sajtó- és szólásszabadságot. Törvény mondta ki hazánk függetlenségét.  Magyarországnak ezt követően 1919-ben, 1946-ban és 1989-ben született alkotmánya, a nyilas és kommunista alkotmányokat azonban a 2011-ben megfogalmazott és elfogadott alaptörvény nemzeti hitvallása semmisnek mondja ki.

A polgármester beszédében rámutatott: a napokban egy újabb cél fogalmazódott meg a magyar népben: mégpedig, hogy nemzeti ügy szuverenitásunk megvédése. Az, hogy egy ránk erőltetni kívánt akaratra az október 2-ai népszavazás résztvevői 98 százalékban nemet mondtak, a kormányt kötelezi arra, hogy jelenlegi alkotmányunkat módosítsa. –

• Miniszterelnökünk kezdeményezi, hogy alaptörvényünkbe iktassák be, hogy tilos legyen a csoportos betelepítés Magyarországra. A módosítás folyamata jelenleg zajlik, de úgy gondolom, ahogyan 168 évvel ezelőtt is egy nemzet akaratát tükrözte és kellett, hogy tükrözze az első alkotmány, úgy ennek most is így kell lennie. Ne feledjük: egy nemzet, egy haza, a szabadság maga mindig annyira fontos és annyira erős, amennyire mi annak ítéljük és azzá tesszük. Ezt az 1848-as hősök és az 1849-es aradi vértanúk példája kiválóan mutatja. Minden cél azzal válik fontossá és nemessé, ha mi mindannyian hozzáadjuk a magunkét. Így tettek elődeink, és példájuk nyomán így kell tennünk nekünk is. Ma, rájuk emlékezve, példájukat szem előtt tartva kell haladnunk, őrizni szuverenitásunkat, megtartani eredményeinket, nemzeti önállóságunkat, alkotmányos értékeinket.

Beszédét az Illyés-iskola tanulóinak ünnepi mûsora zárta, melyben a gyerekek és az iskola énekkara a 168 évvel ezelőtti eseményeket elevenítette fel versek és zene segítségével, s a megemlékezés gyertyái is lángra lobbantak az ünnepi mûsor részeként.

A város vezetése ezt követően koszorúval rótta le tiszteletét a ’48-as emlékmûnél a forradalom és szabadságharc valamennyi hőse előtt.