Mint mondta: bár ezeknek az ikonikus szavaknak a jelentése mára változott, továbbra is ezekre építhetjük országunkat.

Mint mondta: szabadnak lenni ma annyit jelent, hogy szabadon dönthetünk sorsunk alakulása felől, de most, 2014-ben a szabadság a gazdasági szabadságot is jelenti, hiszen hazánk végre lerázta magáról az IMF hitel rabigáját, és a magyar kormány szabadon hozhat olyan döntéseket, amelyekkel polgárai könnyebben boldogulhatnak. Nem szólhat bele külső hatalom abba, hogy mi álljon az Alaptörvényünkben, vagy abba, hogy csökkentjük-e a magyar családok fizetési terheit a magyarokból hasznot hajtó szolgáltatók, bankok és multinacionális cégek ellenében. Szabadság az is, hogy a családoknak kedvezményeket biztosítunk, mert a gyermekszületési számok növelése alapvető nemzeti érdekünk. Szabadság az is, hogy azt valljuk, hogy határainkon túlra szakadt magyarokkal egy nemzet vagyunk, éppen ezért joguk van beleszólni az anyaország ügyeibe. Végezetül, mint mondta: szabadságunkat ma a függetlenségünk is jelenti, hogy bátran kiállunk a nemzeti érdekek mellett, és nem rendeljük alá magunkat senki idegen hatalomnak.

Az egyenlőségről szólva Papp Gábor elmondta: ma ez azt jelenti, hogy egyenlő esélyeket kell kapni valamennyiünknek.

• Az egyenlőség elszámoltatást jelent. Törvény előtti egyenlőséget jelent, akkor is, ha adócsalásról, vagy külföldi bankszámlán tartott milliókról, vagy hamis útlevélről van szó! De az egyenlőség azt is jelenti, hogy valljuk, hogy egyelőek vagyunk Európa valamennyi nemzetével, és kultúránk, erőforrásaink gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínûségéhez – húzta alá a polgármester.

A ’48-as jelmondat utolsó, testvériség kifejezéséről azt mondta: az ma egyértelmûen nemzeti összetartozásunkat, magyarságtudatunkat, nemzeti büszkeségünket jelenti. De jelenti azt is, hogy felelősek vagyunk egymásért, az időseinkért, akik életük munkájával hozzájárulhat az ország építéséhez;a gyermekekért, akiknek jár, hogy egészséges, tisztességes környezetben nevelkedhessenek; a dolgozó emberekért, akiknek azt kell érezniük, hogy munkájuk érték.

A polgármester elmondta: a magyarok összetartása talán a dunai árvíz idején mutatkozott meg leginkább; 2013 tavaszán hivatásos és önkéntes emberek tízezrei küzdöttek a gátakon, megakadályozva a katasztrófát.

Céljaink pedig ma is ugyanazok, mint 166 évvel ezelőtt: egy erős, független, békés Magyarország megteremtése a feladat, a megvalósulás azonban nem történik meg magától.

• Ahogy a márciusi ifjaknak is forradalmat kellett csinálniuk, úgy nekünk is meg kell látnunk, hogy mikor van szüksége ránk a hazának. Most, a közelgő parlamenti választásokon mindenképp. Nem ülhetünk otthon, lustán várva, hogy majd más dönt helyettünk. Nem, magunknak személyesen kell meghozni a döntést, mert a demokráciának csak akkor van értelme, ha élünk is vele – jelentette ki.

Ugyancsak a személyes döntés fontosságáról, a parlamenti választásokon való minél nagyobb részvétel fontosságáról szólt Manninger Jenő országgyûlési képviselő, a megyei közgyûlés elnöke. Beszélt arról, hogy március 15. évtizedeken keresztül szürke hétköznapként szerepelt a naptárban, nem úgy azonban az emberek tudatában.

• A Rákosi- és Kádár rendszer valahogy úgy volt ezzel az ünneppel, hogy azt tartotta: aki ’48-ról beszél, az voltaképpen ’56-ról emlékezik meg. Nem is tudták azonban, hogy mekkora szolgálatot tesznek a tiltással: március 15-ét ettől fogva nemcsak a családokban, de az óvodákban, az iskolákban, a munkahelyeken is ünnepelték, sokkal több emberhez eljutottak a ’48-as eszmék, vívmányok, mint azt gondolták és akarták volna – mutatott rá.

Elmondta: a jelenlegi kormány közjogi egységesítéssel tette teljessé az egykori vívmányokat. A kettős állampolgárság bevezetése teszi eggyé a nemzetet, s olyan összetartozás tudatot alakít ki a magyarság között, legyenek a világ bármely részén, merre eddig soha nem volt még példa.

A beszédeket követően az Új Színpad Társulat mûsora idézte fel a forradalom és szabadságharc napjait. A fiatalok előadását hosszas tapssal jutalmazta a közönség, ahogyan a társulat mûsorában részt vevő Turek Miklós színmûvész előadását is.

A megemlékezés a hagyományokhoz híven koszorúzással zárult, s az ünnepséget követően tekinthette meg a közönség a mûvelődési központ 1848-as forradalom kapcsán meghirdetett rajzpályázatának díjnyertes alkotásait is.