Nyáry Krisztián posztjaiból végül könyv is lett: az Így szerettek ők az irodalom meghatározó alakjainak és kapcsolatainak érdekes, izgalmas képét tárja fel. A könyv és a szerző Hévízen is bemutatkozott rendhagyó irodalomóra keretében a városi könyvtár Közéleti Kávéházában.
Nyáry Krisztián önmagáról szólva elmondta: eredetileg magyar-esztétika szakra járt Pécsre, s 19. századi magyar irodalommal foglalkozott. Ma már –illetve nagyjából 15 éve – kommunikációs szakemberként dolgozik. Irodalmi nagyjaink más oldalról történő bemutatásának ötlete egészen véletlenül jött.
- A síelésről keresgéltem a neten, amikor szembejött velem Radnóti Mikós és Fanni képe. Szokatlan fotó, szokatlan, amolyan „emberi” helyzet. Feltettem a facebookra, és megdöbbentően sokan reagáltak. Másnap feltettem egy képet Kosztolányiékról. Az is nagyon népszerû lett. És hamarosan kérni kezdték a következőket – vallott az indulásról.
A szakember nem lát problémát abban, hogy közösségi portálon is megjelennek a történetek, s véleménye szerint ez a könyvek alkonyát sem jelenti.
Szerinte egész egyszerûen meg kell találni az utat az olvasókhoz, ilyen-olyan formában.
- Nem félek attól, hogy a könyvre nem lesz szükség. A facebook hírfolyam, nem őrizhető, nem nézegethető sokáig, nem adható-kapható. A könyv amolyan album, ajándékozható, mindig lapozható, szép és érdekes. Egyik emberhez ez jut el, a másikhoz az.
Elárulta: legkésőbb középiskolában eldől, megszereti-e az ember az irodalmat.
- Sokkal többre lehetne menni ebben, ha kiderülne, hogy az írók és a költők nem papírmasé figurák. A tankönyvekben amolyan kultikus életrajzokat olvasunk. Lecsupaszított, száraz tananyagot. Mennyire más lenne a helyzet, ha már középiskolában azzal szembesülhetne egy gyerek, hogy az ismert írónak ugyanolyan problémái voltak, ugyanolyan gyarló volt, mint bárki más, akit ismer, hogy neki is nehezére esett dönteni két csaj között és sorolhatnám. Szerintem egy írói mûvet sem lehet önmagában értelmezni, elemezni. Hihetetlenül sokat tesz hozzá, ha ismerjük is azt, aki írta…. hús-vér emberekről beszélünk és tanulunk, akik egyáltalán nem unalmas figurák egyénként, akik az alkotás közben, előtt, után emberként viselkedtek, akiknek az élete igenis benne van a mûvekben. S minél korábban élt egy költő, író, annál fontosabb, hogy sok mindent tudjunk róla.
Nyáry Krisztián azt is elmondta: előfordult bizony, hogy egy-egy költő életét megismerve egész egyszerûen eltávolodott tőle. Jó költő nem feltétlenül egyenlő a jó emberrel, és fordítva – figyelmeztetett.
