A rendezvényen Manninger Jenő, a megyegyûlés elnöke Zala megye fejlesztési koncepcióját ismertette, majd Kálmán Emese, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa beszélt többek között a Hévízi-tó vízminőségéről. Az elmúlt négy év mérései alapján a vízminőség kiváló, mutatott rá.

A vízhozamról Tóth György, a Hévízi-tó Alapítvány elnöke tájékoztatta a hallgatóságot, s némi csökkenésről számolt be. Rámutatott ugyanakkor, hogy a monitoring rendszer elavult, alapos rekonstrukcióra szorul. A hévízi önkormányzat részéről Babics Tamás osztályvezető a város fejlesztési terveit ismertette, hangsúlyozva, hogy minden fejlesztést egyben tóvédelmi kérdésként kezelnek. A zöldhatóság munkatársa, Csapó László arra emlékeztette hallgatóságát, hogy 2010-ben szigorúan ellenőrizték a vízkivételeket, s korlátozásokat léptettek életbe.

A gyógyfürdőkórház kontingensét is csökkentették, s a kórház be is tartotta az új előírásokat, a nagy többséggel ellentétben, mutatott rá dr. Kvarda Attila, a Hévízgyógyfürdő Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

A tanácskozáson felszólaló civil szervezetek képviselői aggodalmukat fejezték ki a hévízi lápterületek miatt, amelyeket megítélésük szerint kiszáradás fenyeget, s a Keszthelyi-hegységben folyó bányászat kedvezőtlen hatásaira is kitértek. Kifejezték: szeretnék, ha megvolna a politikai akarat arra nézve, hogy a tó a térség más értékeivel együtt a Világörökség részévé válhasson.

Csiszár Viktor, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őre  a Hévízi-tó és a környék természeti értékeiről beszélt, majd délután láptúrán mutatta be azokat az érdeklődőknek. A konferencián átadták a víz világnapjára hirdetett rajz- és fotópályázat díjait.

Szabó Judit/ Zaol.hu