- Ez a lelőhely azért különösen értékes számunkra, mert tudjuk, hogy körülbelül százhúsz éve egy lelkes amatőr régész már több mint ezerkétszáz sírt talált a Hévízi-domb nyugati oldalán. Az útépítést megelőző kötelező régészeti feltárás során mi egy olyan település nyomaira bukkantunk, melynek segítségével komplex képet alkothatunk a Hévíz környékén élők mindenapjairól – mondta Tokai Zita Mária az ásatásokat vezető régész, majd így folytatta: - Az őskortól a késő népvándorlás koráig akadnak itt leletek, melyek letelepedett életmódra utalnak. Az emberek félig földbe mélyített, általában ötször négy méteres sátortetős épületekben laktak, melyekben háziállatok maradványait is megtaláltuk – tette hozzá a régész.
Viszonylag épen megmaradt egy több korszakban is használt raktár, de jól nyomon követhető a római kor padlófûtési technikája is az egyik épület alapjainál. Ezeken kívül olyan apróbb használati tárgyak kerültek elő a föld mélyéből, mint egy a mindennapokban használt kisebb edény bronzból készült fogantyúja, több hullámos díszítésû cserépedény darabkája vagy egy aprócska női kés. A korabeliek életmódjára, gazdagságára utalhatnak a fellelt pénzérmék, ékszerek. A római kori érmek mellett találtak például népvándorláskori kosaras fülbevalót és a férfiak övét díszítő leleteket.
- Az ásatásokat december 15-éig kell befejeznünk. A leleteket először a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat szombathelyi regionális központjába szállítjuk, ahol a mosás és a restaurálás után a területileg illetékes múzeumokba kerülnek. Természetesen más múzeumoknak is lesz arra lehetőségük, hogy hosszabb, rövidebb időre kölcsönözzék őket – mondta Tokai Zita.
(Forrás: HÉVÍZI TV)