A tárlat akár a „Miért éppen az avarok?” alcímet is viselhetné, hiszen központi témája az avarok közel kétszáz éves pannóniai uralma.
Boda László, hasonlóan a történeti- és eredetkutatásairól ismert László Gyula régészhez, tudományos kutatásait formába is öntötte.
Nem vagyok hivatásos festőmûvész. Kiállításom képei tudományos és irodalmi munkásságom kiegészítői – vallotta tárlatának megnyitója kapcsán, külön örömét fejezve ki a véleménye szerint a képekhez méltó, színvonalas helyszín miatt is. - Az „Avarok és székelyek” után „Az ugorok” címû legújabb könyvemnek a Magyarok Házában való bemutatása során ismerkedtem meg Medvigy Endre igazgató úrral, aki felkért, hogy képeimet is kiállíthassam a Magyarok Házában.
A computer-festészet ma már önálló mûfaj, bár nem vetekedhet az olajfestéssel. Viszont új alkotói lehetőségeket kínál. Ezt használom fel tudományos és irodalmi munkásságom kiegészítéséül, mintegy agyam másik féltekéjét is foglalkoztatva. Erről vall az itt kiállított képek java része is.  A több dimenziós alkotói életforma számomra hivatás a hivatásban – mondta tevékenységének „eredetéről” szólva a tudós.
Ha már az eredetnél tartunk: Boda László, kutatásaira alapozva, a finnugor rokonság helyett – László Gyulához hasonlóan – az avar rokonságot vallja, mûveiben is ennek kíván hangot – vagy stílusosan szólva – képet adni.
S miért tart ki az avar rokonság mellett, s miért éppen Hévíz városát választotta az ezt reprezentáló tárlatának helyéül? Érveit az alábbiakban adja tudtunkra:
Mert az avarok kb. 200 éves uralma alatt Pannónia kapott központi és kiemelkedő szerepet (a Kárpátok és az Ens folyó között). Mert a Dunántúlon belül is két centrumuknak volt kiemelt szerepe: Szombathelynek, Keszthelynek és környékének, Hévíz fürdőit is beleértve. Hiszen itt lehetett az avar kagánok, vagyis nagyfejedelmek nyári fapalotája. Mert a Tomaj név, sőt még az Ábrahámhegy neve is az avarhunokra vezethető vissza. Mert Baján kagánnal és később Kuberrel magyarok is érkeztek a Meótiszból, már három évszázaddal Árpád előtt, székely-magyarokkal is. Mert az avar vezetőknek keresztény vértanújuk is volt, Teodor tudun (fővezér) személyében. S Keszthely korábbi lakosai is megmaradhattak kereszténynek a mai Fenékpuszta tágas erődjében. Mert az avarhunok hunabbak voltak Attila hunjainál, mivel egyenesen Mongóliából jöttek. Mert a nagyszentmiklósi kincslelet legjava az Erdélybe menekült avarok révén kerülhetett a Hujtunból lett Ajtony tulajdonába, s talán éppen Keszthelyről. Mert a mai mongol emberek dolgosak, békések és vendégszeretők. Hun őseiket és más népeket is a háború tette olykor kegyetlenné. Erről Anonymus és a gótok krónikása is így tanúskodik.
Boda László munkásságát, kutatásait a kiállítás a közönség számára átadó Prokopp Mária mûvészettörténész, egyetemi tanár méltatta, a teológust pedig Papp Gábor polgármester is köszöntötte.
A magyar eredetkutatás nem túl hálás tudományos tevékenység, állandó falakba, előítéletekbe és akadályokba ütközik. Nagy elhivatottság, áldozatvállalási készség szükséges hozzá a megszokott tudományos ismeretek mellett. Dr. Boda László egyetemi tanár, egyházmûvész és magyar eredetkutató vállalta ezt a kihívást, számos könyve, tanulmánya, mûalkotása és előadássorozata hirdeti népünk eredetének történetét.  
- Ha megkérdeznénk a professzor urat, hogy miért ezt az utat választotta, nyilván azt mondaná, hogy számára ez nem munka, hanem hivatás, elhivatottság volt, és az a mai napig. És valóban: az iskolában, mi nem ezt tanultuk. Az iskolában gyerekeink, ma nem ezt tanulják. Miért lehet ez, mikor itt nem csak elméletekről van szó, hanem egy népnek a valós gyökeréről, egy nép eredetéről és erejéről? Népünk a globalizáció martaléka lenne már régen, ha nem lennének olyan „lámpásaink”, mint dr. Boda László, aki dacolva mindennel, megy a hite és az esze után, szolgálja az Urat, a népét és a hazáját – e szavakkal jellemezte a polgármester az egyetemi tanár munkásságát.
A tárlatot az érdeklődők egy hónapon át csodálhatják meg a Városi Könyvtár épületében.