A kort jellemző szókapcsolat, a „haza és haladás” eszméjén vezette át beszédét a szónok. Mint mondta: ez a két fogalom hozta el számunkra a nemzeti megegyezést és a nemzeti összefogást. Emlékeztetett arra, hogy az 1820-as, 30-as években születtek meg a számunkra ma is fontos dolgok, köztük a Magyar Tudományos Akadémia, a Himnusz és a Szózat, 1848. március 15-e óta pedig összeköt bennünket a piros-fehér-zöld trikolór. - Március tizenötödike olyan ünnep, melyről mindenhol megemlékeznek, ahol magyarok élnek és ilyen október 6-a is. 1848/49 eggyé kovácsolta a magyarországi társadalmat. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az ország lakosságának közel fele nem volt magyar, jelentős része nem beszélte a nyelvet. A haza és haladás fogalma azonban összekapcsolta a horvátokat, szlovákokat, valamint a románok és a szerbek egy részét. Nem kevés azoknak a száma, akik nem magyarként vettek részt a szabadságharcban és így volt ez a megtorlásban is – idézte fel a tényeket Tar Ferenc. Az aradi tizenhármak közt mindössze négyen voltak valóban magyarok, mégis ezért a hazáért ontották a vérüket. Meghaltak a szabadságért, a polgári értékekért.
- Össze kell fognunk, de nem csak a Kárpát-medencében élő népekkel, hanem nekünk magyaroknak is akik e hazában élünk. Ezt tetették eleink – fogalmazta meg a szónok a történelmi események mának szóló üzenetét. Példaként említette, azt ahogy Kossuth és Széchenyi korábbi vitáit félretéve képes volt együtt harcolni a hazáért és a haladásért. - Ez lehet példa számunkra. Sok ember megszenvedte a szabadságharc leverését. Mikor rájuk emlékezünk arra is gondolni kell, hogy sokan jártak előttünk akik feláldozták értünk az életüket - zárta beszédét Tar Ferenc.
A megemlékezés zárásaként a 1848-as emlékmûnél és Gyulai Gaál Miklós zalai honvédtábornok emlékkövénél helyezték el koszorúikat a városi önkormányzat, intézmények és egyházak képviselői.

(Forrás: Hévízi TV)