Mint mondta, a magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz: államalapító Szent Istvánhoz. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglalást vezető Árpád fejedelem ükunokája.

- István politikai bölcsességéhez és ügyességéhez nem fér kétség, hiszen a német császár részéről akkoriban megmutatkozó, egész Európára kiterjedő felsőbbségi igényekkel szemben is meg tudta őrizni országa függetlenségét.  Miközben államszervező munkásságában német mintákat is átvett, az egyházszervezés során pedig a pápával egyetértésben járt el, nem került hûbéri alávetettségbe egyik hatalommal szemben sem. Ezért számunkra István az önálló, független, de Európához tartozó Magyarország megtestesítője.

Papp Gábor leszögezte: István a legbátrabb királyunk volt. Szinte felfoghatatlan, honnét volt benne az a végtelen erő, hogy szakítson az ősmagyar hagyományokkal, és nyugati mintára országot teremtsen.

- Hol voltak a kételyek? Hol a bizonytalanság? Honnét tudta, hogy ez a helyes út? Ezekre a kérdésekre csak egy válasz lehet: az Istenben való hite adta neki az útmutatást – fogalmazott Papp Gábor, hozzátéve, István születésekor még pogány nevet kapott: Vajknak hívták. Tartotta az ősi szokásokat, de saját gyermekét, Imre herceget már a nyugati keresztény világ értékei alapján nevelte. Keményen megkövetelte országának lakóitól is, hogy áttérjenek a keresztény hitre, pedig bizonyára nem volt könnyû feladat. Büntetett, vaskézzel kormányzott, mert megingathatatlan bizonyossággal tudta: csak ez a helyes út ahhoz, hogy nemzetünk fennmaradjon, és Európa erős, meghatározó állama legyen évezredeken keresztül.

A polgármester a ma tükrében is értékelte az istváni mûvet. Kijelentette: milyen jó lenne nekünk is, ha ennyire bizonyosan tudnánk, hogy mit kell tennünk.

- 2015 legnyomasztóbb jelensége a népvándorlás – folytatta a városvezető -, jó volna valami útmutatás, amely megingathatatlan bizonyossággal megmutatná, mit kell tennünk. Egyrészt azt látjuk, hogy veszélyben az európai kultúra, többszázezres tömegek érkeznek Afrikából és Ázsiából, más kulturális, vallási és társadalmi normákkal, mint amilyen az európai népek sajátja. Önvédelmi reflexek törnek elő bennünk, migránsokkal szembeni félelem és idegen érzés, amely természetes. Mindenki félti a szûkebb és tágabb környezetét. De ugyanakkor a keresztény jóérzés is ott dolgozik bennünk, hogy segíteni kell, nem ellökni, nem eltaszítani a menekülteket, hanem menedéket nyújtani. Mi lehet a helyes út? Ha figyelmesen tanulmányozzuk Szent István életét és munkásságát, ehhez a 21. századi problémához is mankót nyújt nekünk. A törvényeket be kell tartani mindenkinek. Aki itt él annak is, és aki idejön hozzánk segítséget kérni, annak is. Nem fordíthatjuk el az arcunkat akkor, ha menedéket kérnek tőlünk, de azt joggal elvárhatjuk, hogy törvényeink betartása és kultúránk tiszteletben tartása mellett lépjék át csak országunk határait.

Szerinte nekünk magyaroknak kell megvédeni az országunkat, és ezt nem várhatjuk másoktól. Ehhez pedig az kell, hogy saját nemzetünk érdekében hallassuk a hangunkat akkor, amikor szükség van rá. Mert ha ezt nem tesszük, hanem gyáva módon, az úgynevezett „európai elit” nyomására meghunyászkodunk, megszûnünk önálló és erős nemzet lenni.

Papp Gábor kiemelte: Az évezredes európai kultúrát ma egyszerre kell megóvnunk a kelet és nyugat farkasaitól is. Ehhez pedig nagy szükség van az istváni állhatatosságra és bátorságra. Bátorságra például ahhoz, hogy azt mondjuk: nem tudunk mindenkit válogatás nélkül beengedni az országunkba. És bátorság ahhoz, hogy azt mondjuk a nyugati hatalmasoknak, hogy: nem, mi másként gondoljuk!

- Mert a magyarok útját, csak a magyarok találhatják meg. Felelősséget vállalva, bátran megválasztva azt az utat, amit helyesnek hiszünk – zárta beszédét a polgármester.

A városi ünnepség az új kenyér megszentelésével és megáldásával folytatódott, Kiss László esperes, Péntekné Vizkelety Márta református lelkész és Honthegyi Zsolt evangélikus lelkész közremûködésével. A hagyományoknak megfelelően az új kenyeret szétosztották az ünneplők körében, akik a program során láthatták és hallhatták Náray Erika színmûvésznőt, a Nagyváthy Néptáncegyüttest, Kurucz Ádám versmondót, valamint a Tapolcai Hagyományőrző Honvédeket.

Nézze meg galériánkat!