Az Illyés-iskola diákjainak kulturális mûsora és a 48-as emlékmû megkoszorúzása mellett Papp Gábor polgármester mondott ünnepi beszédet. Ebben hangsúlyozta: 1849. október 6-án olyan katonákat ítéltek halálra, akik, bár korábban az osztrák hadseregben szolgáltak, a magyar szabadságharc oldalára állva, hazánk függetlenségéért küzdöttek. Annak az országnak a függetlenségéért, melyben ők és családjaik éltek, dolgoztak, gyermekeket neveltek.
- Aulich Lajos pozsonyi német családban született. Damjanich János szerb katonacsalád sarja volt. Kiss Ernő félig örmény származású, ahogyan Lázár Vilmos is az volt. Knezich Károly horvát katonacsalád szülötte. Láhner György német polgárcsaládban született. Leiningen-Westerburg Károly szintén német származású volt. Poeltenberg Ernő osztrák. Schweidel József német. A tizenháromból kilencen nem magyar nemzetiségûek voltak – mutatott rá a polgármester.
Kiemelte: mindannyiunk számára más és más üzenete lehet a tizenhárom aradi tábornok szabadságharcban és fogságban tanúsított magatartásának, de talán a legfontosabb a szabadság tisztelete, mindenek fölé emelt szentsége. Az, hogy azt az országot, melyben élünk, melyben gyermekeket nevelünk, valamennyien sajátunknak tekintsük, s félretéve nemzeti, politikai, vallási hovatartozásunkat, védjük és óvjuk meg. Összefogva, egy célért tudjunk vállvetve küzdeni akkor, amikor a sors, a külső események ezt úgy kívánják. Amikor szabadságunk, országunk megvédése ezt követeli. Ahogyan tették 48-as elődeink.