Nehéz visszaadni azokat az érzéseket, melyek ott, valamennyiünkben kavarogtak egy-egy dal elhangzása közben és után.  Nemcsak a régi, már ismert nóták, de az új, Körtánc címû albumról elhangzók is olyan érzelmeket csaltak az arcokra, a szívekbe, amelyek csak kivételes esetekben, kivételes közegben törnek fel belőlünk.

 Mert minden dal, ami elhangzott, nekünk és rólunk szólt. Ahogy a körtáncban összekapaszkodva, együtt táncolunk, úgy kapaszkodtunk össze lélekben Zorán dalait hallgatva. Hol könnyedén, hol szomorúan, éppen úgy, ahogy a dalok üzentek nekünk, ahogy a nóták szövegével azonosulni tudtunk. Mert tudtunk, és mindegyikkel. Az Apám hitte, a Szerelemnek múlnia kell, a Kell ott fenn egy ország hol megható, hol múltba merengő, hol a jelen finoman ironikus kritikáját adó sorai rólunk szólnak. És rólunk szól az új album Ballada a mamákról címû dala, még akkor is, ha a dal, amit Dusán írt és Zorán énekelt, akkor, amikor keletkezett, csak egyetlen mamáról, egyetlen mamának szólt, mégis mindenkiéhez szállt; s mindannyiunk életérzéseit adta vissza az Esküvő, a Mikor növök fel, vagy az új album címadó dala, a Kóló is.

Az új dalok különleges dallamvilágot is mutattak, hiszen a délszláv ritmus bújt újra és újra elő belőlük. Ahogyan Zorán fogalmazott: kicsit visszatértek a gyökerekhez, mert azt, hogy honnan jöttünk, soha nem tagadhatjuk meg…

Különleges dallamok, különleges zenekar, csodás, harmonikus játék és előadás – ezt adta nekünk Zorán karácsonyi ajándékul. Szívet megnyitó, lelket melengető dalokat, az összetartozás kivételes élményét, mely méltó módon zárta azt a koncertsorozatot is, mellyel Hévíz az adventi időszakban várta lakóit, vendégeit.

Nézze meg galériánkat!