A Hévízi-tó körüli leromlott állapotú erdő- és gyepterületek rekonstrukciója, a nem honos fajok eltávolítása érdekében átfogó tóvédelmi program indul Hévízen és környezetében közel 662 millió forintos támogatásból - közölte a Földmûvelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára kedden Hévízen.
V. Németh Zsolt jelezte: a védett és fokozottan védett növény- és állatfajok megóvása az élőhelyek védelmével lehet sikeres. Erre szolgál az a mintegy 38 milliárd forint, amit a Környezet- és Energiahatékonyság Operatív Program (KEHOP) biztosít, és amelynek keretéből 662 millió forintot kapott a Hévízi-tó az átfogó, a tágabb térségét is érintő élőhely-rekonstrukciós programjára.
A projekt célja, hogy az élőhelyeket a lehető legmagasabb természetességû szinten állítsák helyre vízkormányzással, valamint a nem honos növény- és állatfajok eltávolításával a tó szûkebb és szélesebb környezetében. A program gazdája a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (BFNPI), konzorciumi partnerként pedig részt vesz benne a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, Hévíz önkormányzata, valamint a Hévízi-tó és Felszín Alatti Vízgyûjtő Területének Környezetvédelmi Alapítvány.
Puskás Zoltán, a BFNPI igazgatója a részletekről szólva elmondta: a tó mintegy 60 hektáros környezetével együtt természetvédelmi terület, de a mostani program nem kizárólag a tómedret érinti, hanem sokkal inkább a környezetét, ami a Keszthelyi-hegységtől a Kis-Balatonig húzódó ökológiai egység része.
A világ legnagyobb, biológiailag is aktív, természetes tőzegmedrû termáltaván és környezetében a 2020-ig tartó program keretében gyéríteni fogják a nem honos fákat és lágyszárú növényeket - mint a bálványfa, az aranyvessző, a piros tóalma vagy az egyiptomi kéktündérrózsa -, mert ezek betelepített vagy invazív fajok. Ugyancsak ritkítani kívánják az olyan betelepített vízi állatok egyedeit, mint az ezüstkárász vagy a márványrák, amelyek ázsiai, afrikai élőhelyekre jellemzőek, de nem a Hévízi-tóra.
A Hévíz-Keszthelyi-láp gyepterületeinek rekonstrukcióját is megvalósítják Hévíz, Sármellék és Alsópáhok területén, de ingatlanvásárlás révén egy magánterületet is természetvédelmi kezelésbe vonnak. Felújítják a tó vízszintjét szabályozó zsilipeket, illetve mintegy tíz kilométer hosszan új tanösvényeket alakítanak ki a helyi természet és az élővilág bemutatására.
A fürdőkórház területén lombkorona-figyelő állomást létesítenek, a Hévízi-csatornánál pedig vízi túrákhoz szükséges infrastruktúrát is kialakítanak - sorolta a nemzeti park igazgatója.
Kvarda Attila, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a kórház hosszú évek óta mûködteti azt a monitoringrendszert, amely folyamatosan nyomon követi nem csak a tó, de a figyelőkutak vízminőségét is. A tó védelme szempontjából az előrelépéshez azonban szükséges a mostani fejlesztés, a közvetlen és a távolabbi környezet rehabilitációja.
Manninger Jenő, a térség országgyûlési képviselője (Fidesz), Zala megye fejlesztési biztosa elmondta: a hévízi tóvédelmi projekt része a kormány által jóváhagyott Balaton programnak is. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország egyik legértékesebb kincse a Hévízi-tó természeti és turisztikai értelemben egyaránt.
Papp Gábor polgármester (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a város önkormányzata 15-20 éve indította el a tóvédelmi programját, az éves költségvetéséből minden évben áldoz természet- és környezetvédelmi feladatokra. A Hévízi-tó és az arra épülő gyógyászat ugyanis az alapja a város sikereinek, enélkül egyszerûen nem létezne a turizmus - szögezte le a polgármester.
