2014 nyarán a 100 évvel ezelőtt kitört I. világháborúra emlékezik egész Európa. A háborúra, amely alapjaiban változtatta meg a kontinens jövőjét, amely átírta Európa térképét, és amely gyökeresen megváltoztatta a magyarság további életét – e szavakkal kezdte a trianoni béke aláírásának évfordulóján tartott hévízi megemlékezést Papp Gábor polgármester.

- A Nemzeti Összetartozás Napján, június 4-én arra szégyenteljes békediktátumra emlékezünk, melyet 1920-ban e napon írtak alá az első világháborút követően a győztes hatalmak képviselői és a magyar királyi kormány megbízottai. A diktátum következtében a Magyar Királyság, mely Európa hatodik legnagyobb országa volt, elveszítette területének 71 százalékát és a magyarul beszélő, magát magyarnak valló lakosságból három és fél millió főt.

A trianoni diktátum Magyarországra nézve kirívóan igazságtalan és megkülönböztető volt. Ilyen méretû ország-csonkításra nincs észérvekkel alátámasztható magyarázat; hiszen nem csak a szerbül, horvátul, németül, szlovákul és románul beszélő népességet szakítottak el Magyarországtól, hanem színmagyar területeket is más országoknak ítéltek. A színmagyar területek elvesztése, és annak módja sokkos állapotba jutatta az országot. Közép-Európa egymással vetélkedő, elkeseredetten szembenálló mozaikállamokra bomlott fel – mutatott rá a polgármester.  

Mint mondta: az akkori politika az asszimilálódást, azaz a beolvadást megtervezte, kiszámította. A trianoni számítások szerint mára már nem is kellene léteznünk. A magyarság azonban nem morzsolódott fel, s 2014-re eljutottunk oda, hogy már nem a keserûség és nem a tehetetlenség az, amit érzünk, ha erre gondolunk. Június 4-én a Nemzeti Összetartozásunkat ünnepeljük.

- Nem számít, hogy mára már nyolc országban élünk, mert tudjuk: mindannyian magyarok vagyunk. Mint ahogy magyar az is, aki ’56-ban kivándorolt Ausztráliába, Amerikába. Gondunk van egymásra, nem felejtjük egymást és nincs szükség magyarázkodásra, származási bizonyítékokra.

2010-ben a második Orbán-kormány első döntései között szerepelt a trianoni csorba erkölcsi helyreállítása. Nem területi revízióval, nem erővel vívjuk ki összetartozásunk törvényes alapjait: Magyarország új Alaptörvénye az, amely nemzeti identitástudatunkat és hitvallásunkat végre újra az egészséges irányba viszi – hívta fel a figyelmet Papp Gábor. - Ma magyar állampolgárságot lehet kérni Magyarországon úgy, hogy nem kell hozzá az anyaországon belül letelepedni. Ezzel elismerte a magyar kormány az ország határain túl élő tagjait a nemzetnek. A határon túli magyaroknak is biztosította a kormány a szavazati jogot az országgyûlés választásokon.

- Történelmi lépés, hogy idén tavasszal az összmagyarság dönthetett az ország sorsáról, arról nem is beszélve, hogy ugyanennek az elvnek alapján a határon túli magyarság ma már képviseltetve van az Európai Parlamentben, köszönhetően a kormánypártok Európa Parlamenti Nemzeti listájának és annak elsöprő sikerének a május 25-i hazai EP választáson. Ennek eredményeként Erdélyből Tőkés László, Bocskor Andrea Kárpátaljáról, Deli Andor a Vajdaságból és Schöpflin György a nyugati magyarság képviselőjeként képviseli Nagy-Magyarországot. Az ismét kétharmados felhatalmazással bíró magyar kormány nem kérdezi meg, hogy ki a magyar, vagy ki a magyarabb. Együttérzésünk és együvé tartozásunk a határon túlra szakadt nemzettársainkkal megkérdőjelezhetetlen – hangsúlyozta.

Beszédét követően a polgármester, a jelenlévő képviselők és a város jegyzője koszorút helyezett el a trianoni emlékmûnél, majd a Nagyváthy Táncegyüttes táncait láthatta a közönség.