• Ezen a napon a bátorságra emlékezünk, amellyel az ország lakossága példát mutatott az egész világnak; de emlékezünk hősi halottainkra, a kivégzettekre, az elhurcoltakra, a bebörtönzöttekre, és emlékezünk a hazánkat elhagyó menekültekre – mondta beszédében Papp Gábor polgármester.

Kifejtette: míg korábban a menekültek kifejezés egy az életéért, a gyermekei jövőjéért nehéz döntést meghozó, hazáját elhagyni kényszerülő, idegen ország befogadását kérő, megtört, alázatos embereket jelentett, addig az elmúlt egy évben ez a szó más jelentéstartalommal is bír.

A polgármester rámutatott: Kövér László, az Országgyûlés elnöke a minap Párizsban, a Magyar Intézetben tartott ünnepi beszédében pontosan fogalmazott ebben a kérdésben. A házelnököt idézve elmondta: az, hogy valaki az ’56-os menekülteket az ázsiai és afrikai kontinensről érkező migránsokkal hasonlítja össze, az történelmileg téves, politikailag pedig hamis következtetés. Mert a magyar menekültek az európai kultúra részei voltak mindig is, azt nemcsak elfogadni, hanem saját magukénak vallani is hajlandóak voltak. A magyarok egy idegen hatalom megtorlása elől menekültek el, a keresztény Európa értékrendjének birtokában. Ő tőlük nem kellett félni senkinek, nem álltak ellen a befogadó ország hatóságainak, nem akartak törvényt szegni, nem erőszakoskodtak, nem bûnöztek. Tiszteletben tartották, alávetették magukat a befogadó ország törvényeinek, asszimilálódni akartak és egy nagyon fontos érzés volt bennük, ami alapjaiban megkülönböztette őket a mostani migránsoktól: a hála.

A hála érzése, amiért befogadják, segítik őket, bár szívükben mindig magyarnak vallották magukat, de a befogadó ország hasznos állampolgáraivá akartak válni.

Papp Gábor az aktuálpolitikai párhuzamok mellett az egykori eseményeket is felelevenítette, hangsúlyozva: azok megértéséhez legalább egy évszázadnak el kell telnie, azért, hosszú idő után lesz csak megfelelő rálátásunk a történtekre, és a következményeket is csak több évtized elteltével tudjuk lemérni.

• Ötvenhat szelleme arra tanít, hogy egy ország, ha talpra áll önmaga védelmében, ha közösnek érzi a haza ügyét, képes felülemelkedni minden megosztó érdeken, nemzetté válik, és példát tud mutatni az egész világnak – mutatott rá. - A történelem most is az orrunk előtt zajlik. Ki sem mondjuk, mert annyira félünk tőle, hogy vajon ez az év majd hogyan fog szerepelni a történelemkönyvekben. Egyetlen dolog van, ami megnyugtató ebben az amúgy teljes mértékben felkavaró és félelmetes nemzetközi helyzetben, amelynek hazánk is részese: hogy Magyarország kormánya megingathatatlan elhatározást tett amellett, hogy megvédi az ország határait. Nincs semmiféle nemzetközi nyomás és kényszer, amelynek hatására ezen az állásponton a miniszterelnökünk változtatna. Európa népe már hálás a markáns magyar kiállásért, bízzunk a Jóistenben, hogy megvilágosítja az európai vezetők elméjét is, hogy meglássák: Európa határainak védelme egyet jelent az ezeréves európai keresztény kultúra és értékrend védelmével.

Szavait az Új Színpad egyesület mûsora követte, majd a képviselők koszorút helyeztek el az ’56-os emlékmû lábánál.