Nagy várakozás és érdeklődés övezte a Hévíz Színpad szombati bemutatóját. A színjátszók első ízben mutattak be prózai darabot, Shakespeare Rómeó és Júlia címû drámáját vitték színre. A darab több tekintetben is különleges volt. A szereplők sakktáblára emlékeztető színpadon, kizárólag fekete és fehér színû ruhákban, egyedi megközelítésben adták elő az angol drámaíró halhatatlan mûvét.

• A Hévíz Színpad által bemutatott Rómeó és Júlia egy olyan sakkjátszmába enged betekintést a nézőknek, ahol Shakespeare örökzöldje minden klisétől mentesen, teljesen lecsupaszítva, tisztán az érzelmekre hagyatkozva mutatja be a mûvet. A színpadon, mint az általam rendezett darabok többségében – eltekintve a sakkjátszma felfogástól – a fekete-fehér színek dominálnak, kihegyezve a jó és a rossz harcára. A szereplők sakkbábu figurákból válnak pillanatok alatt élővé, majd újra mozdulatlan bábukká – árulta el Molnár Szilárd, a Hévíz Színpad elnöke, a darab rendezője a bemutató előtt.

S hogy mit is jelent a „tisztán az érzelmekre hagyatkozva” kifejezés? Szó szerint azt, hogy a nézőt az érzelmes sodorják magukkal és előre a színjáték során, a darab és a rendezés középpontjában az érzelmek állnak.

• Ez a megközelítés az érzelmek, a szeretet, a szerelem tiszta érzését akarja megmutatni, kifejezni és visszajelzést adni, vagy néha már a néző szemére vetni – a darab narrátora által – a mai rohanó világ érzelemmentességét, a romantika, az udvarlás hiányát.

Bár a darab alapvetően nem a zenére épült, mégis felcsendültek benne zenei betétek is; a zenei részek Kollár Judith, a koreográfiák Tóthné Bogdán Ottília nevéhez fûződnek.

A szereplők kiválóan birkóztak meg a számukra is mindenképpen újdonságot jelentő feladattal, fiatalságuk, a darabban „képviselt” érzelmeik átütő erővel hatottak, Rómeó és Júlia szerelmének története a hősök sorsával együtt a néző érzelmeit is magával ragadta.