Hévíz belvárosának átfogó felújítása 2009-ben pályázati forrásból kezdődött, és tavaly fejeződött be. A város népszerûsége töretlen, a hazai és külföldi fürdővendégek egész évben látogatják a fürdővárost. A városvezetés fontosnak tartotta, hogy a vendégeknek fejlett infrastruktúrát és összefüggő sétálóövezetet alakítsanak ki. Laczkó Mária, Hévíz főkertésze elmondta, hogy igazi békebeli fürdővárosi hangulatot szeretnének teremteni, virágos sétányokkal, terekkel, a szûk sétálóutcákban pedig fasorokkal. (A MÖFÖSZ tavaly az Év Főkertésze címmel tüntette ki Laczkó Máriát. Erről 2011/47-es számunkban írtunk.)
Hévíz sétálóutcájában, a Rákóczi utcában értékes lombfelületet adott, de sok gondot is okozott a 70-90 éves, teljes burkolatba ültetett kislevelû hársfasor. Ugyanez volt a helyzet a vele párhuzamos Erzsébet királyné utcában is, ahol hasonló korú nagylevelû hársak okoztak hasonló gondokat. A két utca végén lévő Festetics téren csodás platánok élnek. Ez a fürdősétány bejárata, és a gyógytó 1900-években létesített égeres véderdeje is ott kezdődik. Ezt a térséget szeretnék teljesen felújítani: a gyógytó bejáratáig kellemes, összefüggő sétálóövezetet kialakítani úgy, hogy az üzletek árufeltöltése és a parkolás is megoldható legyen. A forgalmi rend megváltoztatásával térben és időben elkülönítették a gyalogos és a gépjármû- közlekedést. Teljes útburkolatcserével a járdát egy szintbe hozták az úttesttel, korszerûsítették a csatornarendszert, és a térségre jellemző szürke gránit, illetve palaszürke és homoksárga betonelemes burkolattal fedték a felületeket. A lápi talaj erősen ingadozó vízellátásának kiegyenlítésére csepegtető öntözőberendezéssel látták el a favermeket és a virágágyásokat.
A fasorokat alkotó fajok kiválasztásánál az volt a szempont, hogy a fák a többemeletes épületekhez képest elég magasak, ugyanakkor a szûk utcákhoz illően karcsúra alakítható lombkoronájúak legyenek, hiszen a házak falától mindössze 2-3 méterre, egymástól pedig 15-30 méterre ültethetik őket. Laczkó Mária elmondta, úgy gondolták, hogy ha a város áthúzódik az égererdőbe, akkor miért ne „jöhetne be” az éger is a városba. Így esett a választás az Erzsébet királyné utcában az igen mutatós, egyedi megjelenésû, 15-20 méterre növő, középmagas Alnus spatii-ra. Hosszúkás levelei kihajtáskor vöröses-barnák. Kedveli a nedves, csapadékos helyeket, félárnyékban is jól fejlődik. Lombkoronája metszéssel jól alakítható az igényeknek megfelelő nyújtott, ovális formára. Utcafásításra ezt a fajt ritkán használják, így Hévíz különleges színfoltja lesz.
A Rákóczi utcában újratelepítették a korábbi hársfasort, ám ezúttal az adottságoknak megfelelőbb Tilia americana Nova fajtából, ami 20 méter magasra nő, 10 méter széles, jól alakítható koronájú. A többi hársfajhoz képest szabályosabb a koronája, tömöttebb, nem képez párhozamos vázágakat. Nagyméretû, hûs árnyat adó, zöld levelei sokáig a fán maradnak, illatos virágai júliusban nyílnak. Jó várostûrő, az atkák nem károsítják, félárnyékban is szépen fejlődik, a kiszáradást azonban nem viseli el.
A két utca találkozásában elhelyezkedő Festetics tér hatalmas platánfái alatt egykor minden évben Impatiens walleriana kígyóágyások díszlettek, de peronoszpórás betegsége miatt más fajokat kellett választani. A részben burkolt téren körbesétálhatók a virágágyások, amelyeket tavasszal 70 fajta tulipán, nyáron pedig 90 féle egynyári díszít. Olyan növényeket igyekeztek választani, amelyek hosszan virágoznak, a fagyokig mutatósak. Vezérnövények a Lotto, a Dragon Wing és a Volumia begóniafajták, valamint a vegetatív Coleusok. A téren szökőkút és ülőkövek szolgálnak pihenőül. A hetvenes- nyolcvanas évek kultikus szórakozóhelye, a Rózsakert étterem is megújult; az alsó szinten étterem, dekoratív ivókút, a felső szinten közösségi tér, könyvtár, osztható rendezvénytermek találhatók.
Laczkó Mária elmondta, hogy az összesen 10,4 hektárnyi felújított sétálóövezetet 2010-ben adták át. A 900 millió forintos beruházásra 57% támogatás nyert az Önkormányzat KEOP-pályá zatból. Hévíz az idén ünnepli várossá avatásának 20 éves évfordulóját. A megszépült várost most igyekeznek tartalommal is megtölteni.
Repülővel Hévízre
Áprilisban szállt le az első charterjárat a sármelléki Hévíz- Balaton Airporton, ami a nyugat-dunántúli és balatoni fürdővárosokba közel száz utast hozott Németországból. Idén márciustól a Hévíz-Balaton Airport Kft. üzemelteti a repülőteret, ami teljes egészében a hévízi önkormányzat tulajdona. A repülőtér területe nemzeti vagyon, a sármelléki és zalavári önkormányzat tulajdona. Hévíz város önkormányzata a turizmus föllendítése érdekében vállalta a repülőtér mûködtetését, ami Debrecen és Budapest mellett a harmadik, menetrend szerinti légijáratokat fogadó repülőtér a Nyugat-Dunántúl szívében, a Balaton és a gyógyfürdők szinte közvetlen közelében. Németországból így alig három óra alatt elérhetik úticéljukat a gyógyulni vágyók. A Hévíztől és Keszthelytől is 16 kilométerre fekvő repülőtérre idén novemberig hetenként közlekednek járatok Frankfurtból, Düsseldorfból, Hamburgból és Berlinből. Összesen 120 járatot várnak, akár 10 ezer utassal.
Forrás:Kertészet és Szőlészet (2012/17. szám)
