S amint 1848-ban, úgy ma is a magyarság képviseli leghatározottabban azokat az ezeréves keresztény értékeket, amelyeket európainak mondunk – e szavakkal kezdte az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulóján megemlékező beszédét Papp Gábor polgármester.

Hévíz ’48-as ünnepe rendhagyó módon a Fontana mozi elől fáklyás felvonulással indult. A mozi előtti téren Papp Bence olvasta fel az 1848-as szabad magyar sajtó első termékeként kinyomtatott 12 pontot, majd az ünneplők lovas huszárok felvezetésével, fáklyákkal, zászlókkal vonultak a Városháza térre, ahol a polgármester ünnepi beszédét hallhatták.

A polgármester hangsúlyozta: a jelen európai és hazai politikai helyzetére különösen igaz, hogy 1848 üzenete, mondanivalója mutat, mutathat példát azoknak, akik megértik és felelősen gondolkodva látják a valós helyzetet.

• Kossuth Lajos, gróf Batthyányi Lajos, Petőfi Sándor: ők is a magyar szuverenitást, az önrendelkezési jogot, a magyar szabadságot akarták kivívni, ezért tûztek kokárdát a mellükre, és fordultak szembe Béccsel. Ám nekik bizonyos szempontból könnyebb volt, mint nekünk most, 2016-ban. Az osztrák császár őszinte, nyílt hatalmi szándéka nem volt kérdés. Nem bújt a jótékonyság hazug álcája mögé, mint ahogy most teszik azt sokan az Unióban. A helyzet akkor tiszta és világos volt – mondta.
• Szabadság, egyenlőség, testvériség! – ez volt a jelmondata a ’48-as forradalomnak. S hogy mit jelentenek ezek a szavak ma? A szabadság azt, hogy nem tûrhetjük, hogy veszélyeztetve biztonságunkat, jövőnket, Brüsszel döntsön arról, hogy kik éljenek a mi országunkban. Az egyenlőség, az hogy nem fogadjuk el, hogy a fejünk felett döntsenek, hiszen nem egyenlőség az, hogy a nagyobb, az erősebb dönt a többi felett. A testvériség pedig nekünk, magyaroknak nem azt jelenti, hogy szelfizünk a migránsokkal. Ez egy álságos tolerancia, amely mögé elbújnak Európa egyes politikusai. Mi tudjuk, hogy mi a keresztényi kötelességünk. Segíteni a rászorulókat saját hazájukban, de nem kell átengedni nekik a magunkét – hangsúlyozta a polgármester.

Beszédében kitért arra is: március 15-e nem csak az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepe, hanem a szabad magyar sajtó napja is egyben.

• A sajtó szabadsága ma is fontos igénye a demokráciánknak és nagy felelőssége a társadalmunknak, hogy biztosítani tudja-e az ehhez szükséges jogi- és erkölcsi feltételeket. Úgy gondolom, hogy Magyarországnak ezen a területen sincs szégyellni valója, habár az elmúlt években a minket külföldön lejáratni akarók próbálták ennek az ellenkezőjét elhitetni. A média világa színes hazánkban, ugyanakkor szerencsére mentes a durva szélsőségektől. Hogy megértsük ennek értékét, muszáj kitekintenünk egy kicsit a nemzetközi, elsősorban európai médiára. Alig egy éve történt párizsi terrortámadás célpontja a francia karikatúra lap szerkesztősége, amely rávilágított arra, hogy a nyomasztóan formálódó nemzetközi helyzet, a migránsválság, és a fokozódó terrorveszély miatt a sajtószabadság mellett új értelmet nyer a mértéktartó, mások érzékenységét is tiszteletben tartó, felelős újságírás. A média hatalom, formálja a közvéleményt, éppen ezért, akik a szereplői, felelősséggel kell, hogy végezzék munkájukat. Az, hogy az igazságot akarjuk tudni, alapvető elvárás, ám az igazság elhallgatása olyan súlyos bûn, amelyet az újságírói szakmai etika nem tûrhet némán. A kölni, müncheni szilveszteri események elhallgatása, több, mint öt napon át azt mutatja, hogy bizony azok, akik éveken át kritikával illették a magyar sajtót, először magukba kellene, hogy nézzenek – fejtette ki Papp Gábor.

Hangsúlyozta: a történelem bebizonyította nekünk, hogy soha, egyetlen szabadságharcunk sem volt reménytelen, és előbb-utóbb elhozta hazánknak azt a fejlődést, amiért a haza nagyjai az életüket adták.

A beszédet követően az Új Színpad tagjai tisztelegtek zenés-verses irodalmi összeállítással a forradalom emléke előtt, az ünnepség pedig hagyományos módon a ’48-as emlékmû megkoszorúzásával zárult.

Nézze meg galériánkat!