Ezek az értékek a későbbiek folyamán akár hungarikumokká is válhatnak, mi, melybéliek azonban büszkék lehetünk arra, hogy ezek a kincsek városunkat gazdagítják.
Íme, helyi értékeink listája:
Árpád-kori templom
Az egregyi Árpád-kori templom, arányaiban, tömegképzésében, alaprajzi elrendezésében egyike a legszebb falusi román kori templomainknak. A felsőőrsi s a tihanyi altemplom mellett a harmadik épségben maradt Balaton környéki templomunk ebből a korból.
Egregyi borozósor
A város egyik leghangulatosabb része az egregyi borozósor, ahol egy pohár bor elfogyasztása mellett a szép kilátással rendelkező domboldalon a Korok és Borok sétaúton megismerkedhetünk a római kortól az Árpád-korig átívelő kulturális értékekkel is.
Hévízi Díszítőmûvészeti Szakkör
Az 1968 októberében alakult Hévízi Díszítőmûvészeti Szakkör közel ötven éves fennállása során a Kárpát-medence teljes magyar népi hímzésvilágát bemutatták számunkra kiállításaikon, s az évtizedek alatt maguk is bejárták azokat a tájegységeket, amelyek hímzésvilágát elsajátították Vértesaljai Antalné vezetésével.
Flavius legenda
A közismert legenda a kis Flavius Theodosius, a későbbi római császár gyógyulásáról, a Hévízi tó gyógyhatásról messze földön ismerté tette a várost, bizonyítva a tó semmihez nem hasonlítható csodálatos gyógyhatását.
Fûtött lépcsősor
Korszerû eljárással, az elfolyó víz hőenergiájának hasznosításával épül újjá a Park utca lépcsősora. A mintegy 70 méter hosszú és 11 méteres szintkülönbséget áthidaló lépcsősor alatt két vastag csövön vezetik le a szállodai medencékből lefolyó, de még mindig 30 Celsius fok feletti hőmérsékletû termálvizet. A 40 millió forint összköltségû beruházás önkormányzati forrásból valósult meg. A munkálatok 2012 szeptemberében kezdődtek meg, s 2013. januárjában adták át a beruházást.
Grand Hotel Hévíz (volt hotel)
A közel 110 éve emelt épület Hévíz Szanatórium és Gyógyszálloda néven dr. Schulhof Vilmos fürdőorvos irányítása alatt a település első gyógyszállodájaként nyílt meg 1907-ben, megalapozva ezzel a fürdőtelepülés országhatárokon is túlmutató hírét. Az épület később Grand Hotel Hévíz, majd Tisztviselők háza később a SZOT szanatórium nevet viselte, s ma a Hotel Helios „B” épülete.
Griffek
A tófürdő főbejárata előtt egy évszázada óta álló két, oroszlán testû és sas fejû griffmadár az eltelt egy évszázad alatt a város egyik szimbólumává vált, mely a város címerében is szerepel.
Hévíz folyóirat
Az 1993-ban alapított Hévíz címû kulturális folyóirat mára már a 23. évfolyamába lépett, s vitte el a város hírét nem csak hazánkban, hanem határainkon túlra, s ebben az évben egy angol nyelvû számmal bemutatkozhatott a Göteborgi könyvvásáron is.
A hévízi gyógyvíz
A hévízi forrásból áramló gyógyvíz magában hordozza a szénsavas, a kénes vizek és a mikrodózisu rádiumemanáció kedvező tulajdonságait, felülmúlva ezzel minden egyéb magyarországi fürdőhely kedvező tulajdonságait.
Honvéd Tiszti Üdülő (volt üdülő)
Hévíz épített örökségéhez, a városértékéhez tartozik a Honvédség Egészségügyi és Mozgásszervi Rehabilitációs Intézetének régi épülete, az 1932-ben épült Zrínyi Miklós Honvédtiszti Gyógyház, amit az 1960-as években Palatinus szállóként ismertek az akkor még nagyközségbe érkező vendégek.
Ivókúra
Az orvosi javallatok között nem csak a tóban való fürdés, hanem a gyógyvíz ivókúra formájában történő fogyasztása is gyógyhatással bír a gyomor epe és vesebetegek számára.
Kórház-sor
A Szent András Reumakórház épületsora a város legrégebbi épületegyüttese, melynek alapjait az 1870-es években rakták le létrehozva az úgynevezett Újtelepet. Itt épült Hévíz első emeletes épülete a mai VII-es ház, mely 1870-1871-ben.
Mocsári ciprus sor
Az Ady Endre utca és a Festetics allé két oldalán telepített mocsári ciprussort gróf Ambrózy Migazzi István telepítette 1929-ben az utak két oldalára. Alapelve az volt, hogy a mediterrán nyitvatermők hazánkban is megélnek, ha a hazai fajokból megfelelő véderdőt ültetnek köréje. Ezt a módszert alkalmazta Hévízen. Ugyancsak az ő nevéhez fûződik a Jeli Arborétum létrehozása.
Hévízi mozi történet
A hévízi fürdőtelepre 1911-ben bevezetett áram lehetővé tette, hogy 1912-ben megnyíljon a fürdőtelepen az „Apolló mozgóképszínház” a mozi a hévízi lefolyó melletti Alsó vendéglőben, az országban az elsők között. Mozi azóta is, már több mint száz éve mûködik a településen a városba érkező vendégek és a lakosság örömére.
Musica Antiqua együttes
A reneszánsz és a régi magyar zeneét játszó Musica Antiqua együttes 1976-ban egy blockflöte csoportból alakult Adorján József ének-zene tanár irányításával. Az általános iskola blockflöte csoportja hamarosan kamarazenekarrá nőtte ki magát és szerepelt hazánkban és külföldön egyre több helyen nagy sikerrel. Az együttes helye a város kulturális életben meghatározó. Tagjait a zeneiskola növendékei és tanárai adták és adják. Az 1998-től Varga Endre vezetése alatt mûködő együttes.
Hévízi Muzeális Gyûjtemény
Hévíz helytörténeti múzeuma 1998-ban nyílt a Fontana Filmszínház emeleti szintjén. A múzeum elsőként kezdte meg összegyûjteni Hévíz tárgyi és írásos emlékeit. A helytörténeti és balneológiai állandó kiállítása mellett olyan nagy sikerû időszaki kiállításokat rendezett az elmúlt néhány évben, mint a Mindszenty életét bemutató kiállítás, a Herendi porcelán kiállítás, a Munkácsy kiállítás, s az idén a „Tavak titkos kertje” címû kiállítás.
Római villa
Az egregyen feltárt római kori villa és a Hévízi-tó környékén fellelt római kori oltárkövek a város múltjának fontos emlékei, melyek bizonyítják, hogy a gyógytavat már a rómaiak is ismerték és használták, vagyis Hévíz 2000 éves fürdőkultúrát tudhat magáénak.
Hévízi Sportkör
Az 1949-ben alakult Hévízi Sportkör a közel 70 év alatt sok elismerést szerzett a városnak, válogatott játékosokat nevelt, s nagy hangsúlyt helyezett az utánpótlás korúak nevelésére. A zöld-fehér színeket viselő sportkör keretein belül jelenleg labdarúgó, női kézilabda, női és férfi asztalitenisz, sakk, íjász és ökölvívó szakosztály mûködik.
Súlyfürdő
Az egész világban elterjed súlyfürdőt, mint a mozgásszervi betegségek gyógyítóját 1953-ban talált fel és alkalmazta először dr. Moll Károly fürdőorvos. A derékfájások, porcsérv, ischia gyógyítójaként ismert súlyfürdő Hévíz hírnevét az egész világon ismertté tette.
Hévízi termelői piac
A 2011. március elsején Benkő Lajos piacfelügyelő irányításával megnyílt hévízi termelői piac pár hónap leforgása alatt a környék egyik legnagyobb termelői kínálatát felvonultató piaccá vált. 2011. év végére már több mint 230 árus látogatta felváltva a piacot. 2014-ben már 620 árus járt felváltva a piacra, az árusoknak részben vagy egészben Hévíz adta és adja a megélhetést.
Tisztviselők Háza
Az Ady Endre utca 29. szám alatt álló, 1930 és 1932 között épült egykori Tisztviselők háza Hévíz egyik legszebb, legegyedibb épülete. Érdekességként megemlíthető, hogy 1992-ben a zalaszántói sztúpa szentelésére érkezve a dalai láma ebben az épületet választotta szálláshelyének.
Törpe magyar vadponty
A törpenövésû magyar vadponty az egyetlen őshonos halfajta a természetes tőzegmedrû Hévízi gyógytóban. A tóban élő faj - az alkalmazkodás egyik következményeként – nevét a kis növésû egyedei miatt kapta. Mivel kizárólag a Hévízi-tóban fordulnak elő, egyedi genetikai tulajdonságokkal bírnak. Hévíz és a Balaton-felvidék egy részének a világörökség részévé nyilvánításának sikerességét nagymértékben segítené, ha a Hévízi-tó egy, csak itt megtalálható állatfajta fenntartójaként is fellépne.
Vörös tündérrózsa
A Hévízi-tavat, de a várost is szimbolizáló indiai vörös tündérrózsát (Nymphaea rubra var. longiflora) Lovassy Sándor a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia professzora telepítette a tóba 1898 júniusában. A 33 nap múlva, 1898. július 25-én virágot hozó növény virága hamar közkedveltté vált a vendégek körében, a város címerében is szerepel, a város egyik jelképe lett az évtizedek során.
