A világháború áldozataira 1946-tól egészen a rendszerváltásig tilos volt bármilyen közösségi formában is emlékezni, igazán csak a rendszerváltás óta kapnak ismét tiszteletet és főhajtást azok, akik életüket adták a 20. század nagy háborúiban.

Az egregyi városrészben nem csupán a világháborús emlékmû, de harang is őrzi a háborús hősök emlékét: az egergyi harang köpenyébe öntve az I. világháborúban elesett 16 egregyi hős neve olvasható, a peremén pedig a következő szöveg: „Hősi halottaink emlékére. Soha el nem múló emlékezésből. Egregy község 1937”.

Az írásos és fotográfiás emlékek pedig arról is tanúskodnak, hogy a „tiltott” időszakban az akkori egregyi kántortanító, Imre Lajos kezdeményezésére a harangláb köré 16 hársfát ültettek, ide került a mai emlékpark is.

A ma élő utódok május 27-én rótták le tiszteletüket az emlékmûnél: a legkisebbek nevében a Brunszvik-óvoda apróságai helyezték el a kegyelet kis koszorúit a fejfáknál, és rövid mûsorral is tisztelegtek az áldozatok előtt. Az önkormányzat nevében Füzesi Lászlóné és Naszádos Antal képviselők koszorúztak, este pedig a városi könyvtárban a Kávészünet együttes alkalomhoz illó dalokkal, megzenésített versekkel adózott a hősök emléke előtt.