Az ünneplők a Fontana Filmszínház előtti térről fáklyákkal vonultak fel a Városháza térre, ahol Papp Gábor, Hévíz város polgármestere mondott ünnepi beszédet. Az alábbiakban ezt idézzük:
Tisztelt Ünneplő közösség, honfitársaim!
Tisztelettel és a nemzeti összetartozás-tudat felemelő érzésével köszöntöm Önöket ma, március 15-én.
Nincs még egy olyan nemzeti ünnepe hazánknak, amelynek megítélésében annyira egységes volna a magyar nép, mint március 15.
Nincs még egy olyan nemzeti ünnepünk, ami ennyire megdobogtatná a szíveket, mint március 15.
Ami a kis óvodástól a legidősebb polgárig ne hordozna valami büszke jelentést bármelyikünk számára.
Nincs még egy olyan ünnepünk, amelynek sorsdöntő napját szinte óráról órára ne tudnánk elmondani, amelynek hőseit ne tudnánk maradéktalanul felsorolni.
Ha azt mondják 1848. március 15., mindannyian tudjuk, mondjuk, soroljuk: Petőfi, Jókai, Vasvári, Irinyi, Pilvax kávéház, 12 pont, Landerer nyomda, Nemzeti dal, Táncsics, Nemzeti Múzeum, sajtószabadság, Kossuth, Bécs.
Büszkék vagyunk azokra, akik ezen a napon, 174 évvel ezelőtt történelmet csináltak. Azokra, akik ezen a napon megteremtették a polgári Magyarországot. Mert március 15-ike a polgári Magyarország születésnapja. Ez a nap hozta el a magyarság számára a szabadság örömén, felszabadult érzésén és a nemzeti összetartozás felemelő érzésén túl az önrendelkezés lehetőségét, a polgári fejlődést. Ez volt az a sorsfordító dátum a magyarság történelmében, ahonnan biztossá vált: Magyarország lakói saját maguk határozzák meg immár saját jövőjüket. És bár támadások érték nemzetünket kívülről, idegen hatalmak által, és belülről, ezek szálláscsinálóin keresztül, de nemzetünk hosszú évtizedeken keresztül kitartott önrendelkezési jogai mellett.
Tisztelt Ünneplők!
174 év után most is óriási szükségünk van arra, hogy önrendelkezési jogunkkal éljünk, hogy azt megtartsuk. Soha nem látott szükség van arra, hogy Magyarország megtartsa önállóságát, hogy szilárdan álljon az őt érő támadások, vádaskodások viharában és döntéseinek tiszteletben tartásáról győzze meg nemcsak Európát, de az egész világot.
Kormányunk ma súlyos döntéseket kell, hogy meghozzon, dacolva a hazánkon belüli ellenzék minden észérvet, nemzeti, gazdasági érdeket figyelmen kívül hagyó, hangzatos szózataival, de dacolva számos európai ország nyomásgyakorlási kísérletével.
Nemrégiben Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, "a német és orosz világ közötti területen, amely a latin kereszténység ortodoxiával határos területe, ahol sok nyelv és nemzeti kultúra nőtt föl, létezik egy sajátos közös kulturális minőség, egy életszemlélet, egy észjárás és jellemző testtartás".
Valóban, a magyarság saját szemlélettel kezeli most a háborús ügyet, mert úgy KELL, hogy kezelje. Mert meg kell védenie hazánkat. El kell kerülni, hogy bármilyen módon belesodródjunk ebbe a háborúba. El kell kerülni a gazdasági összeomlást hazánkban. Mindezt úgy, hogy közben minden támogatást meg kell adnunk a menekülteknek, ahogyan tesszük ezt mi itt, Hévízen is. Városunk komoly erőket mozgat meg azért, hogy az ide menekülők számára a szomorú helyzethez képest biztonságot, támogatást nyújtson. Nehéz ez, hiszen Hévízt a világjárvány térdre kényszerítette, komoly anyagi veszteségeket szenvedtünk el, és szükség lesz még néhány évre ahhoz, hogy visszatérhessünk a Covid-előtti idők költségvetéséhez. Ebben a helyzetben is deklaráltuk azonban, hogy a menekültek számára támogatást nyújtunk. Ezúton is köszönöm a hévíziek eddig nyújtott önzetlen támogatását, nagyon büszke vagyok arra, hogy ez a város ilyen példásan helytáll ezekben az időkben.
Tisztelt Honfitársaim!
Egy régi, egészen pontosan 1938-as szegedi újságban olvastam a következő sorokat: a márciusi nemzedék nem elégedett meg az eszmék felismerésénél, hanem tettekkel is helyt állt értük. A márciusi nemzedék azzal lett halhatatlan, hogy nemes öntudattal hitte és vallotta: az emberek és nemzedékek elmúlhatnak, csak a nemzetnek legyen örök élete! A márciusi nemzedék a semmiből teremtett olyan sereget, amely dicsőséges csatákban verte tönkre Európa akkor legbüszkébb és egyik legjobban felszerelt hadseregét. A márciusi nemzedék bebizonyította, hogy egyetlen próféta sem maradt magára eszméivel, ha a magyar nép szivéhez fellebbezte meg a történelem és a politika helvtelen, vagv bûnös Ítéletét! Ez az örök tanulság tündöklik felénk a nagy márciusi nemzedék cselekedeteiből, ez állította őket örök példaképül minden idők magyarja elé!
Tisztelt Ünneplők!
Nekünk is hûeknek kell lennünk a márciusi nemzedék eszméihez. Hûnek kell lennünk az általuk megteremtett nemzeti önrendelkezéshez. Ahogyan a közelmúltban köztársasági elnökké választott Novák Katalin fogalmazott jelölti beszédében: nem fogjuk engedni, hogy drágán szerzett függetlenségünkkel bárki orosz rulettet játsszon!
Amíg van szabad akaratunk, nem tud leigázni minket senki. Ahogy nem tudott véglegesen a nemzetek süllyesztőjébe taszítani bennünket 1848. március 15. után senki.
Cinkotai Nagy Ince szavait idézem:
A márciusi fellángolás (...) bölcsője volt a magyar alkotmánynak s éppen ezért sírig tartó kötelessége minden magyar embernek, hogy a szabadság ébredésének emlékét, mely csodálatosan összeesik a tavasz ébredésével, minden évben kegyelettel megülje. Csak igy érhetjük el, hogy az utódok soha szem elől ne téveszthessék dicső őseik érdemeit.
