Húsz évvel ezelőtt -1989. április 17-én – a hévízi tó lefolyójánál közel ötezer ember békés tüntetésen követelte a nyírádi bauxitbányászat leállítását. A kitermelés vízkivétellel járt, ami felbillentette a hidrogeológiai egyensúlyt és akkoriban a Hévízi tó vízszintjének drámai csökkenését okozta. A tiltakozók sok levelezés, kilincselés után döntöttek a demonstrációról. A széleskörû összefogás emléke máig él mindazokban, akik nem csak aggódtak, hanem cselekedtek is a tóért. Ezért döntött úgy Hévíz városa, hogy megemlékezik a húsz éves évfordulóról.

Hévíz ma virágzik, a tó új erőre kapott. Hogy a természetet nem szabad kizsákmányolni, arra Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek is figyelmeztetett a Kiss László esperes plébánossal közösen celebrált szentmisén. Ezt követően a városházára vonultak az ünnepség résztvevői. Vértes Árpád polgármester felidézte az az időszakot, mikor a bauxitbányászat veszélyeztette a hévízi tavat és az itt élők megélhetését. - Az idegenforgalom érdeke az egyre kevésbé nyereséges bányászat érdekével került szembe. A helyi párt, a tanácsi szervek, a hazafias népfront, civil szervezetek és a lakosság is harcba szállt a tó megmentése érdekében. Sokan adták a nevüket a tiltakozó beadványokhoz. Követeléseik közt szerepelt az is, hogy a tó kerüljön az akkor még községi tanács kezébe – idézte fel az eseményeket Vértes Árpád. Hozzátette, hogy a pozitív döntés kiharcolásában a rendszerváltásnak is szerepe volt, s legalább ilyen fontos döntés született 2004-ben, mikor Hévíz városa 26-%os tulajdonjogot kapott a Hévízgyógyfürdő Kht.-ban. A helybeliek végre magukénak érezhetik a tavat, s közös teendő, hogy Hévíz még ismertebb fürdőhellyé váljon. Ehhez csupán összefogásra van szükség, olyan összefogásra, mint húsz évvel ezelőtt volt – zárta beszédét a polgármester. Dr. Hegedûs Lajos a Kht. ügyvezető igazgatója is erre a tartalomra erősített rá. Mint kifejtette: a várossal közösen megvalósítandó fejlesztések célja az, hogy figyelembe vegyék a környezetvédelem érdekeit, miközben a vendégek megtalálják a gyógyulást a dolgozók pedig a biztos kenyérkeresetet. A fejlesztések célja az, hogy a város, a régió és az ország boldogulását szolgálják.
A húsz évvel ezelőtti demonstráció aktív részeseinek emléklapot és emlékplakettet készíttettek az ünnepség szervezői, bár többet már csak posztumusz adhattak át a családtagoknak. Az évfordulóra jelent meg Dr. Szarka Lajos: Tüntetés a tóért címû könyve, melyet a szerző ismertetett, majd levetítették Horváth Jenő videofilmjét, a húsz évvel ezelőtti demonstrációról. A közönség soraiban sokan ott ültek azok közül, akik aktív részesei voltak a tüntetésnek, köztük két tettre kész egykori országgyûlési képviselő. Dr. Czoma László, aki a demonstráción bejelentette, hogy bizalmatlansági indítvány benyújtásától sem riad vissza, s még aznap éjjel megjelent lakásán a miniszterelnök, hogy megbizonyosodjon a szándék valóságáról. S eljött akkori képviselőtársa Dr. Karvalits Ferenc is, aki ugyancsak kilincselt a tó megmentése érdekében. Írásban beadott parlamenti felszólalását azonban már nem kellett elmondania, hiszen a kedvező döntésről kapott hírt.
A tüntetés után három nappal hangzott el a hivatalos bejelentés: a Minisztertanács elrendelte a nyírádi bauxitbányák bezárását.

(Forrás: Hévízi TV)