- Mi, magyarok méltán érezhetjük a trianoni békeszerződésnek nevezett csonkítást hatalmas vérveszteségnek, hiszen színmagyar területeket vettek el tőlünk és rendeltek más országok területéhez – fogalmazott a trianoni szerződés aláírásának 96. évfordulója alkalmából megtartott hévízi városi megemlékezésen Papp Gábor polgármester.

Rámutatott ugyanakkor: bárhogy is akarták a győztes hatalmak, öntudatunkat, méltóságunkat nem tudták földbe döngölni. A magyarság 96 éve emlékezik, 96 éve őrzi és vállalja büszkén magyarságát, múltját, hagyományait, az elszakított területeken élő magyarokkal való rokonságát.

• Európában oly sokszor elítélt, meghurcolt Alkotmányunk preambuluma is ékes bizonyítéka annak, hogy a kormány felvállalja ezt az összetartozást, ezt a nemzeti kapcsot, ezt a mindent elsöprő összetartozást, testvériséget, hiszen az abban foglalt vállalásunk az, hogy megőrizzük a magyar kultúrát, a Kárpát-medence természet és ember adta és alkotta értékeit – mondta. A polgármester szerint ennek ma különös aktualitása is van, hiszen napjainkban, amikor Európa egyik fele azért küzd, hogy ránk erőltessen egy olyan kvótarendszert, mely számunkra teljességgel elfogadhatatlan, még inkább ki kell állnunk értékeink, hagyományaink mellett.

• Meggyőződésem, hogy nem Brüsszelben kell és lehet eldönteni, hogy egy-egy országban az ott lakók kivel akarjanak együtt élni. A történelem megmutatta, micsoda messzemenően káros hatásai vannak és lehetnek annak, ha népeket akaratuk ellenére kényszerítenek egymás mellé. Az elszakított országrészekben az ott rekedt magyarok próbáltak türelemmel és alázattal élni, mégis meghurcolták őket már akkor is ma is. Azok, akik most szándékoznak Európában letelepedni, se nem türelmesek, se nem alázatosak. Sokan azok közül, akik felénk jönnek, olyan országokban élnek, ahol ellenségnek tartanak minket, európaiakat. Ezek az emberek “bosszút akarnak állni” az európai országokon. Nem tisztelik hagyományainkat, vallásunkat, mindazt, ami pedig minket, európaiakat már évszázadok óta itt tart és megtart. Óvatosnak kell lennünk, ha nem akarjuk, hogy a trianoni döntés után mostoha sorsra jutott magyarok sorsát éljük a következő években. Büszkén kell vállalnunk nemzeti identitásunkat, hagyományainkat, nemzetünket összetartó erkölcsi és vallási normáinkat. Határon innen és túl, minden magyarnak – hívta fel az emlékezők figyelmét Papp Gábor.

Ünnepi beszédét koszorúzás követte a nemzetközösségek emlékmûve előtt, a megemlékezés pedig a sármelléki Tüskevár Táncegyüttes mûsorával zárult.