A zalai zsidóság történetével, eltûnt és megmaradt zsidó emlékhelyekkel ismerkedhetnek meg mindazok, akik kézbe veszik a hévízi szerző, Dr. Szarka Lajos legújabb könyvét. A Zala megye zsidó emlékei címmel kiadott kötet ötlete már régen megszületett, ám hosszú évek kutatómunkája kellett ahhoz, hogy nyomtatott formában is megjelenhessen.

-Kisgyermekként társaimmal gyakran játszottunk az egykori zsidó templom környékén, s már akkor feltettem a kérdést, miért üres ez a templom, miért nincsenek itt emberek? – idézte fel az első meghatározó élményeket Dr. Szarka Lajos, majd így folytatta: - Felnőtt fejjel már tudatosan gyûjtöttem a zsidó emlékeket, megkerestem a régi, sokszor elhanyagolt temetőket, templomokat, fényképeztem, levéltári kutatásokat folytattam.
- Ez a könyv érdekes egyrészt helytörténeti szempontból, mert nagyon sok adatot, történetet tartalmaz, ami bizonyára sokakat érdekel a megyében. Másrészt a zsidóságnak is fontos, hiszen azoknak a Felvidékről áttelepült zsidóknak állít emléket, akik Magyarországon viszonylag gyorsan asszimilálódtak, ám izzó hazafiság jellemezte őket – mondta a könyv egyik lektora, Dr. Róbert Péter egyetemi tanár.
A kötet első részében a zalai zsidóság történetét tekinti át a szerző, a második részben pedig a jelenlegi, majd a történelmi megye emlékhelyeit veszi számba.
- A jelenlegi „kis Zala megyében” áll még a keszthelyi és a nagykanizsai zsinagóga. Az egerszegi zsidó templom ma hangverseny- és kiállítóteremként mûködik, de ha kitekintünk a történelmi megyére, jó állapotban megmaradt a volt sümegi templom épülete, melyben jelenleg a gimnázium menzája van – emelt ki néhányat a legfontosabb zsidó emlékek közül a könyv szerzője.
Zalában több helyen, például Nagykapornakon, Zalalövőn rendbe hozták a zsidó temetőket, templomokat, míg másutt így városunkban is emlékmû őrzi az egykori zsinagóga helyét.
- Hévízen 1933-ban avatták fel az izraelita templomot. A háborút épségben átvészelte a zsinagóga, ám 1959 után gyakorlatilag megszûnt a hitélet. Ezért bontották le az elárvult, lepusztult épületet 1977-ben, s emelték a helyén 2000-ben a Holokauszt emlékmûvet – mondta Dr. Szarka Lajos.
- Ez a könyv emléket állít a Zala megyében valaha élt zsidóságnak, s az olvasók nemcsak a történelmüket, de egy kicsit az életüket is megismerhetik. Ezért is forgathatja haszonnal minden zalai ember ezt a kötetet – vélekedett Dr. Róbert Péter.

(Forrás: HÉVÍZI TV)