A 16 órakor a Városháza konferenciatermében tartott közmeghallgatáson többek között már az összehívás dátumát és idõpontját is kifogásolta olyan személy, aki saját maga által is bevallottan nemcsak, hogy nem él Hévízen, de még hévízi bejelentett címmel sem rendelkezik.

Miután azonban képviselõi hozzászólásban elhangzott: a városban kivétel nélkül minden esztendõben decemberben, ráadásul hétköznap tartottak közmeghallgatást, a kifogásoló e témában már nem kért szót.  A nem hévízi felszólaló kérdés helyett„adatokat” közölt egy meg nem nevezet „honlapra” hivatkozva. Többek között a reptér állítólagos több száz milliós hiányával kapcsolatban, az Aquamarin eladásának szükségességérõl, illetve a város szabad pénzeszközeirõl. Az állításokat Papp Gábor polgármester teljes mértékben valótlannak nevezte és utalta a közmeghallgatás elején bemutatott prezentációra amelyben minden állításra vonatkozó hiteles adat szerepelt.

Kepli József János alpolgármester arra kérte a felszólalót, jelölje meg pontosan, milyen honlapról vette információit a felszólaló, ám erre választ nem kapott.

Akadt hozzászóló, aki nem kérdéssel, hanem szinte elõadással készült a buszpályaudvar áthelyezése ügyében, s erõsen nehezményezte, hogy a közmeghallgatás rendjét meghatározó szabályzat három percben köti meg a hozzászólások idejét. Bár a hévízi lakos ennek ellenére is többször is szót kapott a polgármestertõl, kérdéseket nem tett föl, a pályaudvar általa vélt helyes terület kijelölésérõl igyekezett meggyõzni a jelenlévõket, kevés sikerrel. Végül a polgármester felajánlott számára egy személyes, szakértõk bevonásával folytatott tárgyalást az ügyben.

A Zrínyi utcai buszöböl felújításának, témájában is érkezett kérés a városvezetéshez: egy hévízi hölgy szerint családja a lakosság haragját vívta ki azzal, hogy közvetítõ szerepet vállalt fel az önkormányzat és az utca között a buszváró körüli területen történõ megállás ügyében, holott – mint jelezte – a helyek kijelölésében õk semmilyen módon nem mûködtek közre. Kérte a városvezetést, hogy a megállás lehetõségét az utcában élõknek valamilyen módon biztosítsák, erre ígéretet is kapott.

Az Aquamarin eladásával kapcsolatban annak szükségességét kérdõjelezték meg többen is, mondván: a szálloda a város egyetlen fúrt kútjával rendelkezõ szálló, nyereséget is termel, ezért érthetetlen az eladás szándéka. Egy hévízi hölgy kérdést tett föl arra vonatkozóan: az eladásból befolyt pénzbõl nem inkább a szállót kellene-e felújítani.

A polgármester elmondta: vagy szálloda, vagy felújítás, ha eladják a szállodát, és befolyik a bevétel, már nincs mit felújítani. A szálloda felújítása több százmilliós beruházást jelentene. Hozzátette: az eladás ügye többször került testület elé, több alkalommal, egymástól független értékbecslés készült a szállodáról, ezek ismeretében, hosszas mérlegelés után döntöttek az eladásról. Néhányan felvetették népszavazás kiírását is az ügyben.

A reptér kapcsán elhangzott: a repteret mûködtetõ cég jelen pillanatban hatmillió forintos hiánnyal küzd, ugyanakkor közel hárommillió forint kintlévõsége van. Az év végéig még több charter is érkezik, melyek bevétele természetesen csökkenti az adósságot. Az önkormányzat az éves költségvetésében meghatározott 50 millió forinton túl egyetlen forinttal sem adott és ad többet a mûködtetésre. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pedig ez évben 30 millió forinttal járul hozzá a reptér mûködtetéséhez.

A polgármester mindezekrõl már a közmeghallgatást kezdõ beszámolójában is szólt, ahol egyebek mellett elhangzott az is, hogy a város ebben az évben közel 1,5 milliárd forintos pályázati támogatást tudott lehívni, és a jelenlegi adatok birtokában elmondható, hogy a vendégéjszakák száma 2013-ben eléri az 1 millió 100 ezret. A város likvid pénzeszköze 720 millió forint, az éves bevétel a 3, 5 milliárd forintot meghaladja.