Mint mondta: „csak” egy hazugságokból kiszabaduló országot, fejlődő, a magyarságát soha meg nem tagadó, jövőt adó országot akartak. Semmi mást, minthogy Magyarországon a magyar ember legyen a legfontosabb. És ma ugyanezt akarjuk – jelentette ki.

• Most nem az elnyomó szovjethatalommal, hanem a fejünk fölött döntő, európai-keresztény gyökereinket semmibe vevő brüsszeli politikusokkal kell szemben szállnunk ugyanezekért az értékekért. Nem szeretnénk most sem mást, mint, hogy magunk döntsünk a sorsunkról, magunk döntsünk arról, hogy kiket és hogyan engedünk be az országunkba, kikkel szeretnénk együtt élni. Semmi mást nem akarunk most sem, minthogy Magyarországon a magyar ember legyen a legfontosabb. 1956-ban a szovjet tankokkal kellett szembenézni a szabadságért küzdő hősöknek. Most csak néhány magát véleményformálónak tartó, gyökerét vesztett, de annál hangosabb külföldi politikussal. Nem kell félni kiállni a mi igazunkért, hiszen 1956-ban már bebizonyítottuk, hogy a magyar embereknek helyén van az esze és a szíve. Ha változtatni kell, ha saját utat kell kijelölni és azon végig menni, mi megcsináljuk.

A városi megemlékezésen az ünnepi szónoklatot követően az Új Színpad egyesület adott mûsort, és a hagyományokhoz híven a város elöljárói koszorút helyeztek el az ’56-os emlékmûnél.