Márton napjához kötődően „libás” programokkal várta a közönséget a város november 9-10-én. A Deák téri rendezvényen libafuttató verseny, gyertyás felvonulás, rengeteg zenés mûsor – melyben felléptek a Hévízen is csillag születhet döntősei és a Hévíz Színpad Társulat - és természetesen a naphoz kötőtő gasztronómiai különlegességek, libasült, újbor szerepelt a kínálatban.

Az egyik legvidámabb szórakozást a libafuttatás nyújtotta, a gyerekek egymással versengtek, ki tudja legrövidebb idő alatt végigfuttatni adott „távon” a libáját.

A legügyesebbek Hévízi Mesék mesekönyvet kaptak (1. Nénjei Zsombor, 2. Izer Réka, 3. Demeter Réka és Gáspár Erik, 4. Domján Barbara, 5. Pálczás Martin, 6.  Árvai István, 7. Mikola Dávid, 8. Bogdán Dani és Molnár Luca).

 

S néhány mondat a Márton-nap eredetéről: a legendárium szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia nevû tartományában látta meg a napvilágot. A katonaként szolgáló Mártonnak álmában megjelent Jézus, és ezt követően misszionáriusként Istent, és az embereket szolgálta. Már életében legendák keringtek róla, és püspökké akarták szentelni. A küldöttek elől szerénységében a ludak óljába bújt, akik hangos gágogásukkal elárulták. A püspök első intézkedése volt, hogy a libákat levágják, és szétosszák a szegények között.

Ennek emlékére tartunk minden évben országszerte Márton napi lakomákat. „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”

A régei emberek számára, az ünnep évfordulót, a mezőgazdasági munkák végét, elszámolást is jelentett. A néphagyomány szerint Márton napja dologtiltó nap volt, a karácsonyt megelőző 40 napos böjt előtti mulatságok ideje.