A szakmai program első állomásaként Neusiedl am See-ben, a Fertő-tó Régió Idegenforgalmi Hivatalának vezetője ismertette tevékenységüket. A szervezetet tizenhárom éve huszonöt település valamint a regionális TDM szövetség alapította és azóta is folyamatosan gyarapszik a létszám, no meg az együttmûködő partnerek köre. A hivatalnál egy kézben koncentrálódik minden marketing eszköz, a hirdetésektől, a kínálatfejlesztésen és a vásári megjelenéseken át az internetes szállásfoglalási rendszer mûködtetéséig. A négy évszakos élményt hirdető régióban alapvetően három termékcsoportot alakítottak ki. Az egyik a kultúra. Öt településen rendeznek eltérő típusú nagyszabású rendezvényeket. Az operától a rockig terjedő kínálat félmillió látogatót vonz. A kulturális kínálathoz kapcsolódnak az asztali örömök, különösen a bor, mely a vidék fontos terméke. Aztán ott van a természet – a világörökség részét képező nemzeti park, amely kiszolgálja a sport szerelmeseit is. A kerékpáros turizmust például a Fertő-tavi nagykörút mellett további tíz biciklitúra ajánlat egészíti ki. A harmadik szegmens pedig az egészség és életöröm kategóriája. Az igazi szezon áprilisban indul be és októberig tart. A régióban tizenháromezer vendégágyat tartanak nyilván, s tavaly csaknem egymillió-háromszázhetvenezer vendégéjszakát regisztráltak. A turisták kétharmada szobakiadóknál, magánszállásadóknál jelenik meg. A térség népszerûségének megugrásában jelentős szerepe van a Neusiedler See kártyának. Ára egy euró huszonöt cent éjszakánként, amit a vendéglátó fizet be a közös kasszába. A kártya harminchat ingyenes szolgáltatás és számos kedvezmény forrása. Az autómentes ökorégió kialakítását ösztönözve például feljogosítja a vendéget a tömegközlekedés ingyenes igénybevételére. Mindehhez az idegenforgalmi helyeken kártyaleolvasó rendszert építettek ki, persze csillagászati összegért. A négyszázhatvanezer eurós beruházást az unió támogatta. A vendégek pedig egyre jobban támaszkodnak a plusz szolgáltatásra, az interneten is a kártyát ismertető oldalt böngészik a legtöbben. Bevezették a saját, Fertő- tavi üdülési csekket is, melyeket a szolgáltatóknál beválthatnak a megajándékozottak. Ilyen és hasonló módszerekkel a tó környéke a futottak még idegenforgalmi kategóriából fontos osztrák célponttá nőtte ki magát. Igaz, a hivatal évente kétszáz-kétszázhúszmillió forintnak megfelelő költségvetésből gazdálkodik.
A szakmai út következő állomásaként a Mönchhof-i falumúzeumot tekintették meg a résztvevők, majd a Fertő-Hanság Nemzeti Park peremén az egy éve épített szálloda és wellness központot keresték fel. A pusztába épített komplexum két elkülönülő részlegének egyike az a termálfürdő, melyet a külsős vendégeknek építették, s ehhez kapcsolódik a százötven ágyas hotel. Az alapfilozófia, hogy ebben a környezetben közel hozzák a vendégekhez a természetet. A csigavonalhoz hasonló alakzatú épületbe rengeteg ablakot építettek, hogy beköszönjön a természet. A naturális hangulatoz hozzájárul, hogy a belsőépítészek földszínekkel dolgoztak, s a falakon mindenütt a környék természeti értékeit tükröző fotók kaptak helyet. A vendégeknek eladják a madárfüttyöt, hiszen számos kirándulást, köztük úgynevezett spafarikat szerveznek. Az érdeklődés már az első évben meghaladja a várakozásokat.
A Fertő-tó környéki tanulmányút ráerősített arra, hogy az idegenforgalom alakításában nem csak a termékkínálatnak van szerepe, hanem az eladás mûvészetének is. Mi például nem használjuk ki a Kis-Balaton közelségét vagy a kerékpáros turizmusban rejlő lehetőségeket. Az adottságaink épp a gyógyászati specialitások miatt jobbak, de az összefogásban, a kedvezményeket biztosító kártyarendszer kiépítésében és az anyagiak előteremtésében is van még mit tanulnunk.
(Forrás: Hévízi TV)
