Tisztelt hévíziek, tisztelt vendégeink!

Nagy szeretettel köszöntöm Önöket Hévíz várossá válásának 31. évfordulóján. Tisztelettel köszöntöm Nagy Bálint államtitkár urat, egyúttal köszönöm, hogy elfogadta meghívásunkat és velünk ünnepel ma. Külön tisztelettel köszöntöm egyházaink, járási, megyei és városi intézményeink vezetőit, képviselőinket, a sajtó munkatársait, mindazokat, akiket a mai napon városunk elismerése jeléül kitüntetünk.

Tisztelt Vendégeink!

Jelen önkormányzati ciklusban kevés felhőtlenül ünneplős városnap adatott meg nekünk. Járvány, lezárások, a szomszédban dúló háború minket is érintő negatív gazdasági hatásai erősen rányomták bélyegüket ünnepeinkre és mindennapjainkra egyaránt.

Költségvetésünket, ezáltal mozgásterünket komolyan korlátozzák sajnos ma is a Covid, az energiaválság és a brüsszeli szankciók következményei.

Nagyon súlyos döntéseket kellett és kell nap mint nap meghoznunk ahhoz, hogy városunkat ne csak életben tartsuk, de fejlesszük, s a hazai élet gazdasági és turisztikai szempontból is meghatározó településeként tartsuk meg.

Mindenki tudja, saját életén keresztül is tapasztalnia kellett, hogy a körülöttünk történő változások miatt erősen irányt kellett váltanunk az életünket, kiadásainkat, lehetőségeinket illetően.

A 2020, 21 és 22-es évek az egyéneket, családokat is nehéz helyzetbe hozták. Biztos vagyok benne, hogy a legtöbb családban az elmúlt években tanácskozni kellett arról, hogyan tudják egyensúlyban tartani a családi kasszát, hogyan tudják túlélni a válságos éveket. Minden családtagnak végig kellett gondolnia, melyek azok az egyéni dolgai, szokásai, kiadásai, amikről a család egészének érdekében le tud mondani. S ha minden egyes családtag le tudott mondani valamiről, a családi kassza, ha szerényebben is, de egyensúlyban maradt.

Ez történt velünk városi szinten is. A vendégek elmaradásával, az adóelvonások, bevételkiesések miatt Hévíz költségvetése súlyos helyzetbe került. Nekünk is össze kellett hívnunk az úgynevezett családunkat, intézményeink vezetőit azzal, hogy mindenki gondolja át, miről tudna lemondani, hol tudna spórolni a saját területén a város egészének egyensúlyban maradása érdekében.

Én nagyon büszke vagyok arra, hogy a legtöbben átlátták és megértették a helyzetet, a kérést, és tényleg azon dolgoztak, hogy ez a város ne bukjon el.

Legtöbben, de nem mindenki. Sokan fenyegetőztek csőddel. Rémképeket festettek Hévíz jövőjéről. Költségvetési összeomlást vizionáltak. Tették ezt többen felelős pozícióból is. Miközben tudniuk kellett, hogy ez rémisztgetés, csúsztatás, valótlanság.

Tisztelt Jelenlévők!

Az ilyen vádak nemcsak súlyosak, de felelőtlenek is, és komoly anyagi és erkölcsi károkat tudnak okozni. Városvezetőként az oly sok valós probléma mellett még ezekkel is küzdeni iszonyatos energiákat emésztő feladat. Akkor, amikor minden erőt a megmaradásra, szinten tartásra kell fordítani, nem megengedhető ez a hozzáállás. Gondoljunk csak bele, micsoda károkat okozhat egy ilyen belülről induló riogatás! Csődbe megy Hévíz? Akkor itt nem érdemes vállalkozást indítani. Itt nem érdemes ingatlant venni. Itt nem érdemes munkát keresni. Ide nem érdemes turistaként jönni.

Egy rémhír, egy alaptalan állítás súlyos következményei lehetnek ezek. Hálás vagyok munkatársaimnak, intézményeinknek, a városunkban bízó kitartó hévízieknek, hogy ezeket a rágalmakat ki tudtuk védeni együtt. Nincs csőd. Nem is volt és nem is lesz. Költségvetésünk stabil és jól megtervezett. Turisztikai mutatóink ígéretesek az idei évre is.

Igaz, továbbra is fegyelmezetten kell dolgoznunk és gazdálkodnunk, hogy ez így is maradjon. Sokszor, sokaknak kell még nemet mondanunk bizonyos kérésekre. Sok mindenből vissza kell még vennünk, nem tudjuk még a 2019 előtti szintet produkálni.

Most minden erőnkkel azon kell lennünk, hogy beruházásainkat befejezzük. Elhúzódtak? Igen Jelentősen? Igen. Drasztikus áremelések, béremelések, váratlanul jött technikai problémák együttesen vezettek idáig. Minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy a végére érjünk annak, amit elkezdtünk. Sok segítséget kaptunk a Magyar Turisztikai Ügynökségtől és Magyarország Kormányától, amit ezúton is köszönünk. Nem Hévíz az egyetlen település ma hazánkban, mely ebben a helyzetben van, sokan mások is támogatásért, határidő módosításért, türelmi időért fordulnak a különböző szervekhez, döntéshozókhoz. Tudjuk: a kormány igyekszik mindenhol ott lenni, de az erők, a tartalékok végesek. Ebben a kegyetlenül nehéz gazdasági helyzetben a családoknak, a nehéz sorsú embereknek kell elsősorban segíteni. A településeknek pedig tovább kell vizsgálniuk, hogyan tudnak még gazdaságosabban mûködni, tartalékot képezni, fejlesztéseket befejezni vagy épp elkezdeni. A kormány iránymutatását ebben figyelembe vettük és vesszük: felmérjük településünk ingatlanait, és amire nincs szükség, vagy mások jobban tudják hasznosítani, eladásra kínáljuk. Ezért is sok vád ér minket. „Elherdáljuk a város vagyonát” – mondják.

Tisztelt Jelenlévők!

Ha egy család nehéz helyzetben van, és a spórolás terén többet tenni már nem tud, mert az a mindennapok rovására menne, akkor megnézi, hol lehet szorítani még, vagy honnan lehet bevételt szerezni. Eladja a második autót, elég lesz egy is, majd beosztják, ki mikor kel útra. Eladja a nagymama régi házát, ami roskadozik, eddig se használták, csak romlott az állapota. Eladja a szőlőt, a pincét. Hasonlóan teszünk mi is. Bizonyos épületekre már nem tudunk költeni, mert nem használjuk ki őket, mert erős felújításra szorulnak, mert meg tudjuk oldani intézmények munkatársainak elhelyezését máshogy is.

Örömmel vennék városvezetőként használható javaslatokat arról, hogy ha így NE, akkor hogyan MÁSKÉPP? Sajnos, használható javaslat nem érkezik, csak vádaskodás, ami eredményeket nem hoz, csak arra való, hogy vihart kavarjon, félrevezessen, ellentéteket szítson.

Pedig még mindig arra van szüksége ennek a városnak, hogy egy irányba húzzunk! Öröm, hogy ma olyan személyeket, szervezeteket tüntethetünk ki, akik ezt értették, megértették, akik képesek voltak arra, hogy ezért a városért tegyenek, előremutató fejlesztéseket hajtsanak végre, önként, ellenszolgáltatás nélkül vállalják fel civil szervezetek munkájának segítését, megőrizzék ebben a viharos időszakban is kulturális és természeti értékeinket.

Munkájuk példa mindannyiunk számára, tisztelettel és hálával köszönöm meg nekik Hévíz nevében.

De köszönöm minden hévízi munkáját, akik ténylegesen tettek ezért a városért: civil szervezeteink kitartását, lelkesedését, munkatársaink, intézményeink szívósságát. Folytatnunk kell, így, együtt, idén is, és a következő ciklusban is!

Deák Ferenc szavaival köszönök el Önöktől: Aki az elkezdett munkában már kifáradt, s ezentúl henyén akar vesztegelni, nézzen előre, s ha látni fogja, mennyi még a teendő, hanyagsága múlni fog; vagy nem lépett tiszta szándékkal azon pályára, melyről oly hamar lelépni készül.

Köszönöm, hogy meghallgattak!