- A történelmi Magyarország az 1920-as békediktátummal területének kétharmadát, lakosságának pedig több mint a felét elvesztette, ami 3,2 millió magyarnak az anyaországtól való elszakítását jelentette. Ez a „rendezés” nem követte az etnikai határokat, hiszen az elcsatolt részeken színtiszta magyar tömbök maradtak. Nem véletlen, hogy Magyarország több ízben törekedett a szerződés revíziójára az 1930-as és az 1940-es években. Ezt a célt szolgálta például a két bécsi döntés, melyekkel egyes területek egy rövid időre visszakerültek az országhoz. A II. világháború után aztán az orosz ellenkezés és Sztálin akaratának áterőltetése miatt maradtak a trianoni határok – foglalta össze a szerződés lényegét és hatásait Dr. Szarka Lajos történész.
A megemlékezésen szó esett arról is, hogy az évtizedekig megoldatlan problémáknak egyfajta orvoslását adhatja az Európai Unió.
- Napjainkban az a szellemi, lelki és kulturális egység a megoldás, amely nem igényel határrevíziót, hiszen az Unión belül nagyon sok lehetőség van az együttmûködésre, a kapcsolatok ápolására. Ezen a szervezeten belül gyakorlatilag eltûnnek a határok is, ami segíthet a Trianon okozta sokk feldolgozásában. Ezen túl kell jutnia a magyarságnak, mint ahogyan egy súlyos betegség után is fel kell állni, tovább kell lépni. Magyarország a békediktátum következtében középállamból kisállammá vált ugyan, de kis országok is lehetnek sikeresek, s nekünk erre kell törekednünk – vélekedett a történész.

(Forrás: HÉVÍZI TV)